2025. szept. 07., vasárnap
Katalógus bemutatás

Kieselbach Galéria
50. őszi aukció

2015. 10. 12. hétfő 18:00

 
185.
tétel

Mednyánszky László (1852-1919): Mednyánszky László vázlatfüzete 91 db rajzzal, 1915

Mednyánszky László (1852-1919): Mednyánszky László vázlatfüzete 91 db rajzzal, 1915

16,3x10 cm Ceruza, papír 1915. November 14. vasárnap Kinézek az ablakon és látom a Naszályt. Látom azt a hegyet, azt a vidéket képzelem látni, amely hegy tégedet látott felnőni, fiatalodni, élni. Ott azon hegy alatt...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció
185. tétel
Mednyánszky László (1852-1919): Mednyánszky László vázlatfüzete 91 db rajzzal, 1915
16,3x10 cm
Ceruza, papír


1915. November 14. vasárnap

Kinézek az ablakon és látom a Naszályt.
Látom azt a hegyet, azt a vidéket képzelem látni, amely hegy tégedet látott
felnőni, fiatalodni, élni.
Ott azon hegy alatt van csöndes kis lakásod a szép váci temetőben,
ott ahol a búcsúzó nap küldi utolsó sugarait.
Sok szép zöld fa közt, ott nyugszol édes jó cimborám, barátom, fiam,tiszta jó                    
lélek, Nyuli. Még 8 év előtt az ilyen szép vasárnapi délutánokat veletek szoktam
volt tölteni Vácon. Az után is oda megyek gyakran és meglátogatom a temetőt.
Majd egy szép nap jövök hozzád, hogy többet el se hagyjuk egymást. Talán nem
érdemlem meg a nagy szerencsét tégedet ismerhetni, de iparkodom hozzád
méltóvá lenni és hozzád közeledhetni ott ahol vagy. Mind tisztábban bontakozik
a Naszály kék alakja emlékeztetve engem a fiatalságra, boldogságra és arra, ami
mindennél szebb, a te barátságodra.
Most már nehezen hagyom itt ezen műtermet, láthatom a Naszályt,
azt a szeretett helyet, amely egy végső lejtőjén te nyugszol.