Studio Antikvárium

25. Könyvárverés

una cum earum iconibus, de quibus scripsit suis in commentariis in Dioscoridem editis, in eorum studiosorum commodum, atque usum; qui plantis conquirendis, ac indagandis student. Accessit praeterea ad calcem Opusculum de itinere, quo e Verona in Baldum montem Plantarum refertissimum itur, eisdem studiosis utilissimum Francisco Calceolario Pharmacopaeo Veronensi auctore.
Venetiis, 1571. In Officina Valgrisiana. [16] + 921 + [15] p. Első kiadás.
Közel 1000 szövegközti, fametszetű növényrajzzal illusztrált. Az utolsó levél verzóján nagyon szép, egész oldalas fametszetű nyomdászjelvény. A kötet végére kötött hét üres levélen korabeli, kézírásos tárgymutató. Példányunk címlapja az eredetivel teljesen megegyező, XVII. századi, gyönyörű, korabeli színezésű kézzel rajzolt másolat. Alsó sarkában kisebb későbbi kivágás – merített papírral kiegészítve. Hiányzik a V1 és V2, valamint a V7 és V8 levél, ezek merített papirosra készült másolattal pótolva.
Az egyik legelső, és legjelentősebb füvészkönyv, a későbbi botanikai irodalom évszázadokon át meghatározó jelentőségű alapműve. E kiadása az első, amely kisebb formátumban, és ennek megfelelő, kicsinyített metszetekkel látott napvilágot. E változást tükrözi az eddigiektől eltérő cím is. Első alkalommal – még más címen és részben más tartalommal, illusztrációk nélkül – 1544-ben jelent meg, majd 1554-ben teljesen átdolgozott formában adták ki, számos gyönyörű metszettel illusztrálva, amelyek Wolfgang Meyerspeck és Giorgio Liberale munkái.
A mű magját Mattiolinak, az első századi orvosi író, Dioskorides „De arte medica” című munkájához írott kommentárjai alkotják. Ezekben a legelismertebb ókori tekintélyek, id. Plinius és Galenus írásain kívül, úttörő módon nagymértékben támaszkodik saját kutatásaira is. Igen jelentős, hogy elsőként ismertet az Újvilágból Európába került növényeket. A mű később egyre újabb források felhasználásával, és különféle szakmunkák hozzáadásával bővült, kifejezetten gyógyászati szempontból készített mutatói a botanika ilyen jellegű alkalmazását is segítették. Így járul appendixként a kötethez Francesco Calzolarinak, a Veronától a „növényektől sűrűn telenőtt Baldus-hegyhez” vezető úton gyűjtött gyógynövényekről készített leírása is, amely az egyik legelső olyan munka, amely helyi flórát kíván bemutatni.
Mattioli műve rendkívül népszerű, és széles körben elterjedt volt, a legtöbb európai nyelvre lefordították. Nagyon nagy hatással volt a hazai botanikai irodalomra is, alapvető forrása volt Méliusz Herbáriumának, vagy Beythe névjegyzékének, de még Veszelszky Antal is hivatkozik rá 1798-ban megjelent füvészkönyvében.
A sienai származású szerző, Pietro Andrea Mattioli (1500–1577) orvos és botanikus volt, I. Ferdinánd, majd II. Miksa háziorvosaként is működött.
Nissen 1306. EDIT 16 CNCE 39025. Adams M 908. BNHCat M 328. Wellcome 4158.
Korabeli, vaknyomásos motívumokkal gazdagon díszített, gerincén restaurált fatáblás egészbőr kötésben, csatokkal, festett lapszélekkel. Az előzékek későbbire cserélve, a csatok későbbi pótlások. A hátsó előzéken a restaurátor címkéje: „Restaurálta: Szénásiné, Katalin 1981.” Noha Mattioli korában rendkívül népszerű művei közel hatvan kiadást értek meg különféle nyelveken, munkáinak első kiadásai rendkívüli ritkaságnak számítanak nemzetközileg is. Összességében nagyon jó példány, rendkívül ritka könyv.