Virag Judit Gallery and Auction House

autumn auction

Olaj, vászon, 60,5x72 cm
Jelezve jobbra lent: Márffy Ödön

„Csak nagy fegyelmezettséggel lehet egy tájképet megfesteni – mondta Márffy – jól, előre felépíteni, kihagyni a felesleget, hangsúlyozni a lényegest s újra átkölteni az egészet. (…) Az előre kigondolt téma nem izgatott, hanem a vizuális behatás volt számomra fontos.” A vízparti várost ábrázoló tájkép Márffy Ödön Nyolcak-periódusának jellegzetes darabja. Még őrzi a fauve-ok csapongó színvilágát, de már lemond az éles kontrasztok harsányságáról, miközben a laza, improvizatív festésmódot – hasonlóan ahhoz, ahogy a francia vadak, Braque, Derain, Dufy fejlesztették tovább képeiket – ő is egyre inkább Cézanne átgondolt képstrukturája felé közelíti. Márffy azonban, akárcsak a Nyolcak festői, nem halad tovább a Braque által kijelölt úton, amely a kubizmus elfogadásához vezethette volna. A többdimenziós látásmódot sosem tette magáévá, a tér felbontását később leginkább a fénytörésekhez hasonlatos kristályos szerkezetekben mutatta meg, miként ez Konstruktív önarcképén vagy a Konstruktív táj című képéről ismert.

A most aukcionált festményén Márffy mintegy félúton van az érett Nyolcak-periódus konstruktív szerkesztése felé. Az előtér színes vegetációját valamint a horizont távlatait még a fauve-októl örökölt, lazán felrakott, színes foltokban fogalmazza meg, míg a Cézanne szigorú festésmódájából levont tanulságok főként a közbülső vár, és a domboldal házainak kemény kubusainak megfestésénél érvényesülnek.

Rockenbauer Zoltán