Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 18. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, grafika

Pest, 1859, Eggenberger Ferdinánd (Emich Gusztáv, Pest), XVI p. + [2] p. + 464 p. + [1] térk. + [8] t.: ill.
Unicus kiadás. Magyar László délafrikai utazásai 1849-57. években I. kötet. A Magy. Tudom. Akadémia megbízásából sajtó alá egyengette és jegyzésekkel ellátta: Hunfalvy János.
Egy kihajtható földképpel (Dél-Afrika földképe a déli szél. 8- és 15-dik s a keleti hossz. 11- és 19-dik fokai között. Készítette: Magyar László, 1857. Nyomtatta: Rohn A., Pest, 1859) és 8 kőiratú táblával. Függelékkel és a sajtóhibák listájával kiegészített, tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta Emich Gusztáv Pesten. Az előzéklapon tollal beírt ajándékozási bejegyzés, a címlapon tollal beírt, régi tulajdonosi bejegyzés és lesatírozott, régi tulajdonosi bélyegzés, a térképmelléklet hátoldalán tollal beírt számjelzés látható.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, márványmintás címfedéllel és hátlappal, dombornyomott díszítéssel és feliratozással ellátott könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban. A könyv lapjainak felső széle, több helyen a felső harmada nedvességtől foltos. A térképmelléklet az egyik hajtás mentén sérült.
A kötet szerzője Magyar László (1818–1864) utazó, felfedező. Tengerészeti iskolát végzett, majd különböző hajókon szolgálva bejárta a Karib-tengert, Madagaszkárt, a nyugat-indiai szigeteket és Dél-Amerikát. Miután az Amazonas forrásvidékére szervezett expedíciójához nem kapott anyagi támogatást, 1848 végén Afrikába utazott, ahol értékes kutatásokba kezdett. Három afrikai útja során írt anyagait rendszeresen hazaküldte a Magyar Tudományos Akadémiának, ezekből állította össze Hunfalvy János a Magyar László délafrikai utazásai 1849-57. években c. kötet anyagát, amelynek folytatása a szerző halála miatt már nem jelent meg.
Az utazás számos kalanddal volt összekapcsolva, s Magyar majd e kalandokat beszéli el, majd a természet különböző jeleneteit: a puszta sivatagokat s az ezekkel váltakozó buja növényzetű vidékeket, a folyókat, hegyeket és helységeket írja le, majd a bennszülöttek életét és szokásait, társadalmi és állami intézeteiket, babonáikat s vallási szertartásaikat tárgyalja. Elbeszélése eleven és változatos s nemcsak mulattató, de tanulságos olvasmányt is nyújt. [...] [O]ly országokkal és népekkel ismertet meg, melyekről eddigelé nagyon hiányos vagy épen semmi tudomásunk sem volt. Azért az nemcsak a mi szegény irodalmunknak válik becsületére, de az európai tudományosságot is becses adalékkal gazdagítja." (Budapesti Szemle, 1859, 5. kötet, 16-17. sz., 311.) "