2025. okt. 24., péntek
Külső online aukció

Régikönyvek.hu
XXIII. Online árverés

2019. 11. 08. péntek 12:30 - 2019. 11. 17. vasárnap 20:00

 
123.
tétel

Lukácsy Kristóf A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei.

Lukácsy Kristóf A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei.

Lukácsy Kristóf. A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei. Első könyv. Második könyv. (egybekötve) Kolozsvár, 1870. (A róm. kath. lyceum nyomdája). VIII + [2] + 147 + [1[ p.; 254 + XXIII + [1] p. A példány érdekessége a...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

123. tétel
Lukácsy Kristóf A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei.
Lukácsy Kristóf.
A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei. Első könyv. Második könyv. (egybekötve)
Kolozsvár, 1870. (A róm. kath. lyceum nyomdája).
VIII + [2] + 147 + [1[ p.; 254 + XXIII + [1] p.
A példány érdekessége a két egykori possessor, amiről a címlap bélyegzése és névbejegyzései tanúskodnak. Gróf Zichy Jenő az első, a neves szakíró, politikus, Ázsia-kutató, az MTA tiszteleti tagja, aki saját költségén tudományos expedíciókat szervezett és vezetett Oroszországba, Ázsiába a magyarság eredetének felkutatására. 1901-ben Budapesten magánmúzeumot létesített, gyűjteményét a fővárosra hagyta. A gróf tulajdonosi pecsétjével. A második tulajdonos Esztegár László: Irodalomtörténeti s aesthetikai czikkeket és könyvismertetéseket irt a Fővárosi Lapokba ( A mai örmény lyra), az Erdélyi Hiradóba (1888. 42. sz. Az ujabb örmény lyra jellege, 213. sz. Madách Mózese, 176. sz. Az örmény irodalom fénykora, 1889. 150. sz. Valami a pessimismusról), az Armeniába (1889. Az örmény irodalom fénykora, hanyatlási kora, 1890. Az örmény népdalnokok, A magyarországi örményekről), a Budapesti Hirlapba (1889. 285. sz. Rudnyánszky költeményeinek ismert.), az Ország-Világba (1889. Örmény népénekesek) és a Magyar szemlébe (1889. Az ujabb örmény lyráról.)"
ELŐSZÓ
"A magyar kelet-népe, eredetét és szülőföldjét Ázsiában csak keleti kútfők segítségével lehet felderíteni, a nyugati kútfők, az eddig tett kísérletek után ítélve egymaguk erre elégtelenek. A belőlük nyert történeti adatok a keleti kútfők világánál nyertek fényt, határozottságot, és válnak alkalmas anyagokká a feldolgozásra.
A tudósítások, melyeket a magyar faj különböző törzseiről, a hunokról, kunokról, úzokról, avarokról, chazarokról és besenyőkről a bizánci görög íróknál találunk, s a nagybecsű nemzeti hagyományok, melyeket a magyarok eredetéről és ázsiai lakhelyeiről a magyar krónikások fenntartottak, egészen más színben tűnnek fel, ha azokat az örmény történeti kútfők világánál vizsgáljuk, különben is a magyar régészetkutatók közt általános napjainkban a meggyőződés, miként a magyarok eredetét és szülőföldjét Armenia és Perzsia körül Aria zend népei közt kell keresni, ide utalnak nyelve, vallási és politikai tradíciói a magyarnak."
Későbbi félvászon kötésben."