Budapest Poster Gallery

Fair Partner ✔
Plakátritkaságok 1.

Grafikus: Vértes Marcell
Év: 1919
Méret: cca. 126 x 95 cm
Vértes Marcell plakátja a kor egyik legerőteljesebb, az érzelmekre erősen ható politikai plakátja volt. Lukachich Géza tábornokról ma főként az első világháborúban az olasz fronton elért sikerei miatt emlékeznek meg a történészek. Az első isonzói csatában (1915) az ő csapatai védték a Doberdó-fennsíkot, a későbbi csatákban a San Michele magaslat védelme volt a feladata. Csapatai hatékony védekezése előremozdította, hogy 1917-ben sikerült az olaszokat a Piave vonaláig visszaszorítani (caporettói áttörés).
1918-ban hazatért, és október 26-tól Budapest parancsnoka lett: kíméletlen terrorral védte a – még épphogy, vagy már épp nem – fennálló rendet. Az őszi rózsás forradalomban létrejött Nemzeti Tanács október 30-án tartóztatta le, megóvva így az életét a (jogos) népharagtól.
Vértes plakátja igazságot követel a rövid terror-időszak áldozatainak nevében. A kivégzés jelenet klasszikus előképre épül, Goya híres háborús festményére (1808 május 3). Az együttérzést itt azonban nem a kivégzett, hanem hátrahagyott családja váltja ki. Falfirkaszerűen jelenik meg a „Lukacsics!” felirat, egy szóban összefoglalva a plakát mondanivalóját. A kép fekete-fehér, sivár világot mutat be, amelyben szinte ordító a vérrel írottnak tűnő, piros felirat.
Vértes Marcell illusztrációi és Párizsban megjelent rajzai, mappái, szatirikus újságrajzai, erotikus-könnyed képei révén vált világhírűvé az 1920-as években, később pedig jelentős kosztüm- és díszlettervező lett. Az első világháborút követő forrongó időszakban tűntek fel politikai plakátjai Magyarországon, ezek máig emlékezetes művek, mint a „Velem vagy ellenem”, az „Őfelsége a király nevében” és a „Lukacsics”. Közös vonásuk a felelősség kérdésének felvetése: a vezetők hibáztatása a tömeges erőszakért. A forradalmi plakátok tervezése önmagában elég indok volt, hogy Vértesnek menekülnie kelljen 1919 után – az emigráció pedig meghozta számára a nemzetközi siker lehetőségét.