Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 13. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát

Budapest, 1904, Lenhossék Mihály autográf magánlevele az I. számú Anatómiai és Fejlődéstani Intézet fejléces levélpapírján, [1] p.
Lenhossék Mihály saját kezűleg, tollal aláírt, autográf, magánlevele a bátyjának (az I. számú Anatómiai és Fejlődéstani Intézet, Budapesten, IX. ker., Tűzoltó-utcza 85. - fejléces levélpapírján).
Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest-Józsefváros, 1937. január 26.) magyar anatómus, egyetemi tanár, szakíró, szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója, barlangkutató. Lenhossék Mihály Ignác (1773–1840) orvos, fiziológus unokája, Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus, antropológus és Bossányi Emma fia. Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas orvos, biokémikus anyai nagybátyja. 1905-1922 között az Orvosi Hetilap" főszerkesztője. volt. A Budapesti Egyetem nyilvános rendes tanára, az egyetem Anatómiai Intézetének igazgatója, a magyar anatómia- és szövettanoktatás egyik meghatározó alakja volt. "Az ember anatómiája" c. 1922-ben megjelent három kötetes tankönyve, még ma is az egyik alapvető forrásmunka a magyar nyelvű humán anatómiai irodalomban. Barlangkutató tevékenysége is jelentős. A Barlangkutató Bizottság, a Barlangkutató Szakosztály elnöke. A "Barlangkutatás" c. szaklap munkatársa, Írásait a Magyar Állami Földtani Intézet kiadványaiban és a "Természettudományi Közlöny"-ben publikálta. Írt a piltdowni, a rhodesiai koponyaleletről, a Pilisszántói-kőfülkéről, az Igricz-barlangban ásatásairól, a neandervölgyi emberről is."