Studio Antikvárium

25. Bücherauktion

Amsterdam, 1678–1683. Henry & Theodore Boom. 1 t. (rézmetszetű díszcímlap) + [10] + 622 + [14] p. + 7 t. (rézmetszet, ebből 3 kihajtható); 1 t. (rézmetszetű díszcímlap) + [6] + 754 + [6] p.; 1 t. (rézmetszetű díszcímlap) + [6] + 803 + [15] p. + 7 t. (rézmetszet, ebből 1 kihajtható); 1 t. (rézmetszetű díszcímlap) + [6] + 701 + [11] p. + 6 t. (rézmetszet, ebből 2 kihajtható); 1 t. (rézmetszetű díszcímlap) + [6] + 653 + [11] p. + 7 t. (rézmetszet, ebből 1 kihajtható); 1 t. (rézmetszetű díszcímlap) + [10] + 563 + [19] p. + 10 t. (rézmetszet, ebből 6 kihajtható); 1 t. (rézmetszetű díszcímlap) + [6] + 578 + [12] p. + 9 t. (rézmetszet, ebből 7 kihajtható); 1 t. (rézmetszetű díszcímlap) + [14] + 518 + [10] p.; 1 t. (rézmetszetű díszcímlap) + [6] + 689 + [23] p. + 1 t. (rézmetszet).

Az egyre „táguló” és eseménydús XVII. század végi világban megnőtt azoknak az olvasóknak a száma, akik a rövid híreknél részletesebben kívántak tájékozódni, és a történésekhez magyarázó kommentárokat is kívántak olvasni. Ez az igény hozta létre a folyóiratokat. Hollandiában ez volt az első ilyen jellegű kiadvány, először az 1673. év eseményeit foglalta össze, és 1684-ig jelent meg. Az évkönyv havonkénti beosztást alkalmaz, eredeti célkitűzése a francia politika leleplezése, és a holland-francia háború részletes történetének előadása volt. A háború ideje alatt erre helyezte a fő hangsúlyt, és bár minden évben szól a magyar „rebellisekről”, de általában röviden. 1681-ben azonban teljes terjedelmében közli B. G. Oxenstiernnek, a bécsi svéd követnek beadványát, amelyet a császár elé terjesztett az ő érdekükben. Említi a szultán elhatározását a magyaroknak nyújtandó segítségről, elmeséli a hadieseményeket. Ismerteti a soproni országgyűlés főbb vallásügyi tárgyalásait, és ezzel kapcsolatban a protestánsok követeléseit. Ezt követően, sorozatunk az 1684-es évet tárgyaló kötetet tartalmazza. Miként alcíme is jelzi, ebben olyan jelentős hangsúlyt kapnak a magyarországi események, hogy Apponyi Sándor is megszerezte Hungarica-könyvtára számára. Példányából hiányzott az a rézmetszetes címlapkép, amelyet a bevezető magyaráz. E szerint az itt látható, Merkúrral szemben ülő nőalak a Velencei Köztársaságot jelképezi. Mindketten Magyarországnak a kartusban látható részlettérképét tanulmányozzák, amely az ebben az évben felszabadított Vác és Pest, valamint a sikertelenül ostromlott Buda térségét ábrázolja. Fejük felett egy keresztény vitéz épp egy törököt győz le. A kötet beszámol az 1684-ben zajlott törökellenes harcokról, többek között Vác már említett ostroma mellett, Visegrád felszabadításáról. Részletesen leírja Buda ostromát, az ehhez fűzött hosszabb lábjegyzetben, pedig ismerteti a város történetét és jelentőségét. Ennek kapcsán idézi Lotaringiai Károlynak, a Budát ostromló csapatok fővezérének, július 25-én Buda alól a császárhoz írott levelét, amelyben a kezdeti sikerekről számol be. Nagy figyelmet szentel Thököly Imre tetteinek, említi Ungvár elfoglalását.

A kötet közli I. Lipót császár magyar királyként írt, 1684. január 12-én, Linzben kelt rendeletét, amelyben Magyarország török alól való felszabadítására tesz ígéretet, valamint bűnbocsánatot ajánl a Thököly pártjáról az ő hűségére visszatérőknek. A szöveg több kiadását is felveszi az RMK III., e francia nyelvű fordítását azonban nem ismeri. Így a kötet az eddig nem regisztrált RMK III. kiadványok közé sorolható.
A metszeteken a kor politikai vezetőinek és uralkodóinak portréi, a kihajtható táblákon pedig ostromképek láthatók. Példányunk harmadik kötetéből egy tábla hiányzik. Az utolsó kötet díszcímlapján szereplő Magyarország-résztérképet Szántai nem ismeri.
Apponyi 1276. RMK III. o. Szántai o.
Egységes, korabeli pergamenkötésben, nagyon szép példányok. Az utolsó kötet kötése kicsit világosabb, lapszélei festettek. Nagyon ritka periodikum.