Mike és Portobello Aukciósház

102. aukció | 1. nap (könyv, kézirat, aprónyomtatvány, fotó, festmény, műtárgy, numizmatika, szőnyeg, bútorok, egyéb gyűjtemények)

The first Hungarian mapmaker and his work. Ed. by Lajos Stegena. Bp. 1982. Akadémiai. 114 l. + 5 térk. mell. Folio. Kiadói mappában. A Tabula Hungariae vagy Lázár-térkép[1] Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképe, amelyet feltehetően a magyar Lázár deák készített 1528 előtt. A középkori Magyar Királyságnak a mohácsi csata utáni állapotáról ismereteket adó térkép, ma csak egyetlen példányban létezik. A körülbelül 85 x 65 centiméteres térkép a 16. század első fele Magyar Királyságának állapotát és településszerkezetét mutatja be, külön színekkel jelölve a törökök által addig elfoglalt délvidéki területeket. Tekintettel arra, hogy határon kívül csak déli területeket ábrázol, készítésének célja a török elleni felkészülés, a végvárrendszer bemutatása lehetett. Részletességére jellemző, hogy az ábrázolt települések egy része eltűnt a törökökkel vívott harcok során, illetve a hódoltság idején. A térkép a középkori Magyar Királyság területét foglalja magában, a balkáni melléktartományokkal együtt. A térkép készítője a térkép jobb alsó részén elhelyezett díszes címmezőben olvasható latin nyelvű felirat szerint egy secretarius Lázár deák volt, aki Bakócz Tamás esztergomi érsek környezetében élt és dolgozott. A források magyarként jelölik, ám ezt csak részben támasztja alá a térképen található helynevek írása. A művet Johannes Cuspinianus császári tanácsos költségén, Petrus Apianus mester ingolstadti nyomdájában metszették és 1528 májusában sokszorosították. A Stegena Lajos által szerkesztett kötet a térkép keletkezésének történetét tárja fel.