2025. szept. 25., csütörtök
Élő közvetítés (LIVE)

Studio Antikvárium
40. könyvárverés

2018. 06. 14. csütörtök 17:00 - 2018. 06. 14. csütörtök 23:23

 
290.
tétel

Kuthy Lajos: Hazai rejtelmek. Regény. I–II. kötet.

Kuthy Lajos: Hazai rejtelmek. Regény. I–II. kötet.

Pesten, 1846. [Emich Gusztáv ny.] [2] + 560 p.; 629 + [1] p. Első kiadás. Amikor megjelenik Nagy Ignác bűnügyi regénye, a Magyar titkok, és azonnal népszerű olvasmánnyá válik, Kuthy vele akar versenyre kelni, és akárcsak Nagy...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

290. tétel
Kuthy Lajos: Hazai rejtelmek. Regény. I–II. kötet.
Pesten, 1846. [Emich Gusztáv ny.] [2] + 560 p.; 629 + [1] p. Első kiadás.
Amikor megjelenik Nagy Ignác bűnügyi regénye, a Magyar titkok, és azonnal népszerű olvasmánnyá válik, Kuthy vele akar versenyre kelni, és akárcsak Nagy Ignác, ő is Eugène Sue bűnügyi ponyváját tekinti példaképnek; megírja az első magyar bűnügyi regényt, a Hazai rejtelmeket. Kuthy jobb író Nagy Ignácnál. Műve jobban komponált, egységes regény, nagy társadalmi körképszövevény, jól jellemzett típusokkal, hiteles társadalmi feszültségekkel, burjánzó romantikus stílussal. De megjelenik benne egy új elem: az antiszemitizmus. És ezzel megnyeri magának a pesti és Pest környéki német polgárság lelkesedését is, hiszen ezek a fejlődő polgárosodás idején egyre inkább a zsidó polgárokban látják a fő konkurenciát. Ha tudni szeretnénk, hogy a XIX. században mi volt valóban zsidóellenes magyar irodalmi mű, hát Kuthy Lajos reformkori regénye, benne a váltócsempész Löbl zsidóval, aki nem csupán nagyban nyerészkedik, de előzékenyen ki is beszéli a „magyar haza felett formálódó zsidóuralom” jószerint minden életterületre kiterjedő programját: „A népet félig már kivettük excellenciátok kezéből, kiveendjük egészen. Miénk lesz földje, szorgalma, saját személye. Aratunk vetésén, szűrünk szöllejében, leszedjük fája gyümölcseit s végre elsőszülöttjét adandja zálogba, hogy eleget tehessen. A magyar nép még jobban elfogy, szegényedik s szerteszét falvakra pusztuland. A fővárosban ismeretlen gyülevész nép fog kóvályogni, közöttük egy-két vagyontalan magyar, aki másokért dolgozik…”
Az első kötet címlapján kisebb régi pótlás. Mindkét kötet levelein kisebb foxing.
Poss.: Dr. Wallentinyi Dezső. [Wallentinyi Dezső (1873–1924) tanár, a rimaszombati Egyesült Református Főgimnázium tanára. Beöthy Zsolt tanítványa, Tompa Mihály leveleinek kiadója. Győry Dezső író apja.]
Szüry 2721.
Egységes, XIX. század végi, aranyozott gerincű, álbordás, vaknyomásos félmaroquin kötésben (Rakottyay Lajos könyvkötészete, Rimaszombatban), márványmintás festésű lapszélekkel. Dekoratív, jó példány.