| auction house |
Antikvárium.hu Kft. |
| date of auction |
d-m-Y H:i |
| title of auction |
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok |
| date of exhibition |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján október 14. és 22. között lehet megtekinteni. |
| auction contact |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
| link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2021-10-24/arveres-8c |
113. item
Komáromi János: Zúg a fenyves (dedikált példány)
Budapest, 1924, Magyar Irodalmi Társaság kiadása (Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalata Rt., Bp.), 168 p.
Szerző által dedikált példány. A Napkelet Könyvtára. No.: 4. sz.
Zúg a fenyves. Regény. Írta: Komáromi János.
A címlapon a szerző, Komáromi János tollal beírt dedikációja olvasható: "E regényem főhőse M. sógorom, Mayer Teri pedig egy losonci kislány: G. A. ma már asszony, sőt özvegy. Komáromi János. Budapest, 1927. szeptember 13.".
A könyvet a Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalata Rt. nyomtatta Budapesten. Az előzéklap utáni oldalon tulajdonosi bejegyzés látható.
Korabeli bőrkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, ötbordás könyvgerinccel, színes, mintás előzéklapokkal, az eredeti, színes, feliratos, könyvhirdetésekkel ellátott címfedél és hátlap megtartásával, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Komáromi János (Málca, 1890. december 22. – Budapest, 1937. október 7.) író, újságíró. A Budapesti Hírlap, a Magyarország, az Új Nemzedék, a Magyarság aktív munkatársa. A két világháború közötti magyar irodalom meghatározó alakja, hazaszeretete, kötődése a szülőföldhöz és a sárospataki alma materhez, könyveinek ízes magyar nyelvezete méltán tette népszerűvé. 1945 után nem kívánatosnak minősült. A Régi ház az országútnál, a Szülőföldem szép határa és a Jegenyék a szélben c. művei önéletrajzi ihletésűek. Műveit számos európai nyelvre lefordították.
"...Komáromi e regénybe belevitte emberi és írói egyénisége minden rokonszenves vonását. Kettő ezek közül is különösen megragadja az olvasót, az író páratlan lírai melegsége és gyöngédsége. Megszoktuk a szerzőtől, hogy elbeszélő műveiben is élmények sírnak fel, melyek nem megfigyelés emlékei, hanem érzések visszhangjai. E művében azonban uralkodóvá lesz a líra: érzésekkel van dolgunk, melyek születnek, fejlődnek, keresik egymáshoz az utat, míg végül külső és belső gátakon: háború okozta nehézségeken s kételyen és csalódáson diadalmaskodva egymásra találnak..." - írta a műről Hartmann János irodalomtörténész, kritikus (Napkelet, 1924. december 01./2. évfolyam/10. szám).
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
