2025. szept. 17., szerda
Katalógus bemutatás

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 16. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

2022. 05. 29. vasárnap 20:00

 
114.
tétel

Kodály Zoltán: Zrinyi szózata (aláírt példány)

Kodály Zoltán: Zrinyi szózata (aláírt példány)

Budapest, 1955, Zeneműkiadó Vállalat (Zeneműkiadó Vállalat nyomdaüzeme, Bp.), 56 p., ill. Kodály Zoltán által aláírt példány. Első kiadás. Zrinyi szózata. Zrínyi Miklós szövege. Baritonszólóra és vegyeskarra.A harmadik oldalon a...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

114. tétel
Kodály Zoltán: Zrinyi szózata (aláírt példány)
Budapest, 1955, Zeneműkiadó Vállalat (Zeneműkiadó Vállalat nyomdaüzeme, Bp.), 56 p., ill.
Kodály Zoltán által aláírt példány. Első kiadás. Zrinyi szózata. Zrínyi Miklós szövege. Baritonszólóra és vegyeskarra.
A harmadik oldalon a zeneszerző, Kodály Zoltán tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Ajánlással kiegészített kiadás. Nyomtatta a Zeneműkiadó Vállalat nyomdaüzeme Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, feliratos (impresszumos) hátlappal, hiánytalan, átlagos állapotban.
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, zenei szakíró, népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója, valamint az Eötvös Kollégium tagja volt. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Tanára Koessler János volt. Az iskola hangversenyein bemutatták c-moll nyitányát (1899) és Esz-dúr trióját (1899). Később Bartók Bélával együtt a zeneakadémia tanára lett. Népdalgyűjtő munkáját Galántán kezdte, majd a környékbeli falvakban folytatta. Egy hónap alatt 150 dallamot gyűjtött össze ezen a Kis-Duna és Vág közti területen. Közülük tizenhármat közread Mátyusföldi gyűjtés címmel az Ethnographia című folyóiratban. Azután a hozzáférhető teljes anyag (mintegy ezer dal) ismeretében elkészült disszertációja: A magyar népdal strófaszerkezete (1906). Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen, zongorakísérettel ellátva.