Régikönyvek.hu

Fair Partner ✔
40. Online árverés

Kodály Zoltán.
Gyermekkarok.
Budapest, 1929. (Pesti Könyvnyomda.)
Előzéken Kodály dedikációjával!!!
A kolligátum tartalmazza:
1. Jelenti magát Jézus. 4 p.
2. Újesztendőt köszöntő. 4 p.
3. Gergelyjárás. 6 p.
4. Gólya-nóta. 4 p.
5. Pünkösdölő. 15 + [1] p.
6. Lengyel László játék. 7 + [1] p.
7. Isten kovácsa. 3 + [1] p.
8. Cigány sirató. 4 p.
9. A süket sógor. [2] p.
10. Táncnóta. 7 + [1] p.
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke. Miután tanulmányozta a korábban megjelent népdalgyűjteményeket és Vikár Béla első fonográfos felvételeit, 1905 augusztusában útnak indult, hogy a helyszínen személyesen jegyezze le a paraszt-énekesek — a „nótafák” — ajkáról a hamisítatlan népdalokat. 1909 és 1920 között kizárólag zongora- és zenekar-kíséretes dalokat, zongoraműveket és kamaradarabokat írt. A nagy változást a Székelyfonó hozta, amelynek zenei anyaga már kizárólag népdalokra épül. Későbbi kórusaiban Kodály újból a magyar költészethez fordult. A magyarság néprajza számára 1937-ben megírta A magyar népzene című népzene-történeti összefoglalását. A második világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Számos közéleti feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé.
Egészvászon átkötés.