Virág Judit Galéria

(40) Tavaszi nagyárverés

Olaj, vászon, 55,5x68,5 cm
Jelezve jobbra lent: Kmetty

Az idő haladtával egyre több olyan festmény bukkan fel, amely a Városliget egy részletétörökíti meg. Ahogyan Párizsban a Bois de Boulogne vagy a Luxembourg-kert vált afestők kedvenc motívumává, egyre inkább úgy tűnik, a Városliget is hasonló szerepettöltött be a 20. század tízes éveiben a hazai festőknél. Nevezetesen Ferenczy Károlybizonyos tanítványairól van szó, akik esti aktrajzolásra jártak az Epreskertbe. Kmetty1909-ban látogatta a tanfolyamot, majd az 1911–12-es évfolyamra újból bejárt, de ekkormár Nemes Lampérth Józsefet és Uitz Bélát is itt találjuk. A baráti társasághoztartozott Diener Dénes Rudolf és Erős Andor, akik Ferenczy rendes növendékei közétartoztak. Szinyei Merse Pál vezetése alatt a Képzőművészeti Főiskolán a természetbenvaló festés jóval nagyobb szerepet kapott, mint korábban. Az Epreskert pedig közel,csak néhány lépésre a Városligettől található, így logikusan vált a főiskolán folyóplein-air tanulmányok kiegészítő helyszínévé. (Az utóbbi évek Virág Judit Galéria aukcióin,kiállításain szerepelt Dienertől, Kmettytől és Nemes Lampérthtől is Városligetiparkrészlet.)

Kmettytől városligeti részleteket (grafikákat és olajfestményeket) 1911-től kezdődőenismerünk, és bizonyos, hogy rendszeresen kijárt ide festeni még néhány évig.Társbérlőként ekkoriban a szomszédos Hernád utca 11-ben lakott, tehát ez a helyszínadta magát. Az itt készült munkák részben megelőlegezik, illetve párhuzamosnak tekinthetőka Kecskeméti művésztelepen 1912-től kibontakozó, a klasszikus festői hagyománytés a modern képfelbontást szintetizáló művészet megteremtésére irányulókezdeményezéssel. Így a „Fiatalok” néven – 1914 körül verbuválódó, avantgardista csoport(akikhez az említetteken kívül többek között Perlrott Csaba Vilmos is csatlakozott)egyik előzményének tekinthető az itt folyó (közös) munka. A Városliget, mintegy városimegfelelője a nagybányai tájnak, lehetőséget adott az új generációnak modern tájképikísérleteire.

Az aukción szereplő festmény egy olyan tájkivágatot ábrázol, amely Kmetty más művein,grafikáin is előfordul. A Magyar Nemzeti Galériában őrzött tusrajz, „Aréna útirészlet” is hasonló nézőpontból készült. Az Aréna út és környékének a kiépítése 1900-tól történt, számos épületet az akkor legmodernebb stílusban (art-nouveau) terveztek.(A képen ábrázolt házak ma is állnak: a Dózsa György út – Marek József utca sarkánlévő épületekről van szó.)
Kmetty János 1911 januárjában tett párizsi útja meghatározóvá vált művészetében:„[…] a szellemi csomagom, amit Párizsból magamban és magammal hoztam, egy életrevaló volt, ma sem fogyott ki. Új természetszemléletet jelentett ez, új ábrázolási formátés módszert: a kubizmust. Túl az atmoszféra alkalmazásán, a síkon teret ábrázolni,színt és formát, ésszerűen” – emlékezett vissza erre az időszakra a festő. A Városligeti-sorozat éppen azért jelentős, mert ennek a friss tapasztalatnak a közvetlen megnyilvánulásaitmutatja. Kmetty szakít a nagybányai alapítók által képviselt intuitív tájfestészettel,helyette racionálisan, geometrikus módon szerkesztett kép megteremtésénfáradozik. A geometrikus formákra redukált természeti motívumok, a kaszálók figuráinakmechanikus, egyszerre való mozgatása, a fák sematizált alakzata, a visszafogottszínvilág, mind az új tájfelfogás jegyében születtek. Ugyanakkor Kmetty nem számoljafel a háromdimenziós teret. Éppen ennek a kettősségnek – a látványalapú festészetnekés az absztrakt képszerkesztésnek a kiegyensúlyozását mutatják ezek az 1911–12körül készült művek, melyek ritka és jelentős példái Kmetty kubizmus-variációjának.

Kopócsy Anna