Belvedere Salon

38th Art auction

Olaj, vászon, 178 x 130 cm
J.b.l.: Kernstok Károly
Vakkereten korabeli kiállítási és gyűjtői etikettek
Kiállítva: Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1899-1900. évi Téli Kiállítás, Műcsarnok, Bp., (kat. 201.)
Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Nagyváradi Műkiállítása, 1900. okt. 24. (kat.n.)
Kernstock Károly Retrospektív Kiállítása, Művészház, Bp., 1911. nov. - dec. (kat. 21.)
Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Benczúr Gyula és tanítványainak kiállítása, Műcsarnok, Bp., 1921 (kat. 144. A csók)
Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Akt-Kiállítás, Műcsarnok, Bp., 1925. dec. - 1926. jan. (kat. 35.)
Reprodukálva: Tárgymutató az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1899-1900. évi Téli Kiállítására (Singer és Wolfner, Bp., 1899), o.n. (fekete-fehér reprodukció)
Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve az 1928. évre, 87. tábla (fekete-fehér reprodukció)
Irodalom: N. n. [Ady Endre]: Éljen az erkölcs, Szabadság, 1900. dec. 7.
Tar Lőrinc: Schlauch és Kernstok, A Hét, 1900, 701.
N. n.: Lex Heinze Nagyváradon, Műcsarnok, 1900, 1169-1170.
V. E.: "Programpontok", Műcsarnok, 1901, 188.
Farkas Zoltán: Kernstok Károly kiállítása, Vasárnapi Ujság, 1911. dec. 3., 986.
Gerő Ödön: Kernstok Károly, In: Kalauz a Művészház Kernstok Károly Retrospektív Kiállításához, szerk.: Rózsa Miklós, A Művészház kiadása, Bp., 1911, 9.
Rózsa Miklós: A magyar impresszionista festészet, Pallas, Bp., 1914, 262.
Gerő Ödön: Az aktkiállítás, Magyar Művészet, 1925/7, 369.
Horváth Béla: Kernstok Károly, In: Komárom Megyei Múzeumok Közleményei 1., Tata, 1968, 447.
Horváth Béla: Kernstok Károly (Tanulmányok), Bp., 1997, 17-37.
Proveniencia: egykor Diósy Béla gyűjteményében
VÉDETT

A Szerelem olajjal festett kép, bár több alkalommal is kiállították, egyik katalógus sem jelöli meg méretét. 1899 végén került először közönség elé: az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Téli Kiállításán, a Műcsarnokban. …
A munka a kiállítás idején még eladó volt. Hogy majd 10 évvel később már ismert tulajdonosa itt vette-e meg, nem tudjuk. A következő – nagyváradi – kiállításnak lehet, hogy nem volt katalógusa, így abból a képre vonatkozólag nem tájékozódhatunk. A munkának azonban volt sajtóvisszhangja, mint hogy Schläuch Lőrinc bíboros állítólag vonakodott mindaddig megnyitni a kiállítást, míg a képet el nem távolították. Kiállítását ezután úgy oldották meg, hogy külön helyezték el egy fülkében drapériával elfedve, hogy csak az láthassa, akinek erre külön igénye volt. A dolognak országos híre lett, az eset kínos helyzetbe hozta az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatot, amely lapjának híradása szerint nagyon ügyelt arra, hogy kifogástalan kiállítási anyagot állítson össze Nagyvárad első műkiállítására, s ha ezt egy bíboros püspök felülbírálta, sőt megcenzúrázta, nyilvánvalóan sérelmet ejtett nem csupán a művészen, a művészeti intézményen, a rendezőkön, hanem az egész művésztársadalmon és a jogon is. Így nőhetett ez a klérus részéről elkövetett ballépés országos jelentőségű üggyé, s kapta szárnyra a hír Schläuch és Kernstok s nem Ady nevét, hisz az ő cikke - melyben a bíborost Kernstok-gyűlölőnek nevezi – névtelenül jelent meg, ráadásul jobbára csak Nagyváradon olvasták. A kiállítás körüli perpatvarnak több más mellett az lett a következménye, hogy a művésznek is, Adynak is növelte a klérus és a mögötte álló szellemi, politikai erők elleni ellenszenvét. …
Nem véletlen, hogy Nagyvárad és vele Bihar vármegye, a Tiszák terrénuma nyitja fel szemét Adynak arra, hogy Magyarországon az egyház, a tőke, a militarizmus és a feudalizmus uralkodik. Nem véletlen, hogy Nagyvárad klerikálisai szinte ösztönösen tiltakoznak a Szerelem ellen, ha már az Agitátor egy gyár kantinjában című képpel annak idején nem tehették ugyanezt. Nagyvárad közönsége pedig elfogadta az elfogadhatatlant: a kanonoksor ítéletét és módszerét, nem tiltakozott. Egyedül Ady emelt itt szót, ám őt is alig engedték véleményt nyilvánítani. …
A művet négy évvel később ismét bemutatták az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nagy Aktkiállításán, ugyancsak a Műcsarnokban. Mintha csak rehabilitálni akarták volna a művet az egykori, a Nagyváradon esett sérelem miatt, a fontosabb oka azonban nyilván az volt szerepeltetésének, hogy kvalitásai erre alkalmassá tették, de még többre is, arra, hogy a Társulat 1928-as évkönyvében reprodukálják. Gerő Ödönnek e kiállítás alkalmából megjelent ismertető értékelésében végre fontos adatot kapunk a művészi megjelenésre vonatkozóan. „A Szerelem nagy, szenvedelmes kompozíció. Zárt egész, amely összefoglaló egész voltával, nagy ritmusával, színezésének orgonazúgásával monumentálisan hat.” …
Kernstok a Louvre-ban Rubens: Fourment Helén és gyermekei képét másolta 1899 elején. A nyarat egészen a késő őszi hónapokig Kisorosziban töltötte feleségével és kisfiával. Innen járt ki a szabadba, a Duna két oldalának hegyei közé is, s egyik emlékezésének odavetett mondatából tudjuk, hogy a szabadban aktot is festett. Ezt az aktot azonban úgy említi, mint aminek megfestésében már a plein air elveinek hódolt. A Szerelemre vonatkozik-e, nem tudjuk. …
A Szerelem mély érzelmi fűtöttséggel festett hangulatkép, melynek központi problémája az aktfestés. Az érzékletesen festett, mitologikus hangulatot árasztó kép ruhátlan szerelmes párt ábrázol úgy, hogy a szemben ülő női akthoz bal oldalról háttal lévő férfi hajlik, arcára csókot adva. Az alakok környezetét és alsó testét félig vagy teljesen árnyékba burkolja Kernstok, hogy a fény segítségével annál jobban kiemelje, érzékletesebbé tegye a lényeges részeket, különösen a nő felsőtestét: a fejet, a vállat és a mellet, mely élesen, világítóan, ingerlően emelkedik ki a képből, leplezetlenül árulkodva a művész heves temperamentumáról. Hangulati értéke mellett különösen a nő rajzának szépsége: a kar és comb vonalának kellemes ívelése, ritmikus egymást ismétlése és töretlen összekapcsolódása teszi vonzóvá. …
Kernstok Szerelem című művében is közrejátszott a szobrászat, elsősorban témáját illetően, ám érezhetően kompozicionális megoldás és a formai alakítás szempontjából s talán még szellemiségét tekintve is. Nem lehetetlen, hogy éppen a szobrászat adta az alapötletet és a döntő ösztönzést a festmény megalkotásához, noha egészen biztos, hogy más befolyásnak és Kernstok saját életkörülményeinek is szerepük volt a téma iránti vonzalmában. …
Sok mindenben Rodin hatása látszik rajta, szinte utánzójának tűnik az iskolát teremtő mesternek. A szikla, a két akt, az ölelés, a szenvedélyesség, a felépítés rokonsága, a megfaragás módja, a felület kezelése mind Rodin elsődleges hatására vall. …
Nyilvánvaló, hogy művészünkre is ő hatott, éspedig A csók (Le baiser) című szobrával, aminthogy ettől a divatot teremtő műtől nyert ösztönzést a legtöbb festő és szobrász, aki a csók- vagy a szerelemtémával foglalkozott. A csók motívum önmagában jöhetett volna máshonnan is, a két akté is, az ülő elhelyezkedésé is, együtt azonban mindhárom: csak Rodintől. …
Számunkra a fontos az, hogy Kernstok, aki 1899-ben festette meg és mutatta be Szerelem című képét, találkozott-e Rodin alkotásának valamelyik példányával. Műve elkészülte után egész biztosan, a párizsi világkiállításon. De ez már nem lehetett hatással a festményre. A Rodin Múzeum egyik példánya szerepelt a Salon 1898-as kiállításán. Művészünk viszont ez évben is járt Párizsban, tehát szinte biztos, hogy találkozott A csók egyik változatával. De láthatta már korábbi párizsi tanulóévei alatt is, akár kiállításon, akár reprodukció formájában, és valószínű, hogy képe megfestése előtt járt Rodin műtermében, tehát a nyilvánvaló hatás nem egyetlen találkozás eredménye, hanem sokkal folyamatosabb lehetett, mint amire első pillanatban gondolhatnánk.

(Forrás: Horváth Béla: Kernstok Károly, Bp., 1997, 17-37. o.)