Honterus Antique Book Shop and Auctionhouse

Fair Partner ✔
114. árverés | könyv, kézirat, papírrégiség, fotó

125 felvétel, 21×27 centis fotópapíron, változó méretű felvételek: 17×22-től, 12×17 centiig. Néprajzi szempontból is felbecsülhetetlen értékű fotósorozat a környék népművészeti tárgyairól. Gyönyörűen faragott, hímzett és festett kendő, bekecs, suba, terítő, párna, szuszék, fatábla, tálas, fali téka, tulipános láda, pad és szék fotója. Egyes képeken a viselőjével együtt. Minden fénykép hátoldalán számozva, a mester pecsétjével. „⁓ ⁓ fényképészeti és festészeti műintézete. Hódmezővásárhely. Alapittatott 1868. 1922. okt. 1.” Az utóbbi dátum valószínűleg az album elkészültét jelzi.
A legismertebb hódmezővásárhelyi fényképész, 1869. július 7-én született Makón. Édesapja Plohn Illés, az első vásárhelyi fényképész, édesanyja Kugler Amália. A család 1870-ben költözött Hódmezővásárhelyre. Plohn József édesapja műtermében sajátította el a fotózás alapjait, majd egy-egy évig tanult a Képzőművészeti Főiskolán és Koller Károly császári és királyi udvari fényképész fővárosi műtermében. Tanulmányúton járt Münchenben, Párizsban, Firenzében, Rómában. Az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításon fotóival I. díjat és millenniumi nagyérmet nyert. 1911-ben, édesapja halálát követően, átvette a műterem irányítását. Vásárhelyi művészbarátai – Tornyai János, Kiss Lajos – hatására érdeklődésének középpontjába a néprajzi fényképezés került. A 19. és 20. század fordulóján közel háromezer felvételt készített Hódmezővásárhelyen és környékén a tanyákról, gazdasági épületekről, lakóépületekről, ezek berendezéséről, a fazekas termékek előállításának teljes munkafolyamatáról, és más foglalkozásokról, mesterségekről, mint például a méhészetről, halászatról, mézeskalács készítésről. Megörökítette az állattartók és földművelők munkáját, a subák és textilek hímzéseit, esküvői szokásokat, gyermekjátékokat, de még a temetői fejfákat is. Az összegyűjtött anyagot a hat részesre tervezett „Képek a nagy magyar alföldi népéletből” című fotóalbumban kívánta megjelentetni. A képek publikálásához nem sikerült támogatókat találni, így ezeknek csak egy kisebb része látott napvilágot különféle kiadványokban.1944 nyarán az idős fényképészt deportálták, útban a koncentrációs tábor felé a marhavagonban vesztette életét. /tornyaimuzeum.hu/
A 125 darab, jó állapotú felvételből álló értékes sorozat saját, feliratos, zsinórral fűzött kartonmappájában. Hozzá tartozik egy kartonlap, amelyre (valószínűleg) a mester, kézzel beírta a számozott képek feliratait és az alábbi szöveget: „A felvételek 1885-től 1922-ig készültek.”
Árverésen nyomát sem találtuk, OSZK-ban sincs. Lehet, hogy ez az egyedüli példány?

A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum munkatársa szerint csak néhány album készülhetett el, amit Plohn mester megrendelésre készített papírra az üvegnegatívokról.