Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 18. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, grafika

Kolozsvár, 1812, Réf. Kolégyom' betüivel, 72 p.
Első kiadás. Nagy érdemű S. pataki professor Nagy Ferentzhez válaszsza Kenderesi Mihálynak, a' Kozón és Lysimach aranyokrol.
Szerzői előhanggal kiegészített numizmatikai vitairat, az aranypénzekről. A címfedélen tollal beírt, sérült tulajdonosi bejegyzés, a címlapon Kultsár Istvánné ajándékozási bélyegzése látható.
A kötet ajándékozója: Kultsár István író, szerkesztő, kiadó és színigazgató özvegye. Egykori férje nevéhez köthető főbb történeti jelentőséggel bíró életrajzi adatok: Szombathelyen 1794-ben kiadta Mikes Kelemen addig ismeretlen leveleskönyvét (Törökországi levelek). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf Festetics György László fia mellett, majd a gróf Viczay családnál volt nevelő. 1802-ben a jénai mineralógiai társaság tagja lett. A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti Hazai Tudósításokat (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig Nemzeti Ujság néven élt a lap.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratos, díszes keretezéssel ellátott, foltos, sérült címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, a címlapon ceruzás bejegyzéssel, körbevágatlan belívekkel, díszes keretezéssel és egy könyvdísszel ellátott hátlappal, hiánytalan, átlagos állapotban.
Kenderesi Mihály (Felsőszálláspatak, 1758. november 17. – Kolozsvár, 1824. április 26.) költő, országgyűlési követ, táblabíró, író. Nagyenyeden tanult, majd Marosvásárhelyen lett táblabíró. Ezt követően vármegyei levéltárnokként, utána főjegyzőként tevékenykedett. Az erdélyi országgyűlésen Hunyad Vármegye képviselője volt. Később kinevezték kormányszéki titkárnak. Lelkes pártfogója volt a magyar irodalomnak, illetve a színművészetnek. Levelezett Kazinczy Ferenccel és Virág Benedekkel, valamint Wesselényi Miklóssal együtt lerakták a Kolozsvári Nemzeti Színház alapkövét. Írt verseket és irodalmi vitákban is részt vett.
...Ebben a füzetkében egyszerű, régies stílusban, rövidebben és kevesebb, inkább csak a klasszikusok idézésére szorítkozó tudományos apparátussal szintén ötféle megfejtési kísérletet sorol föl a régi magyar szerző. A 36-43. lapokon, mint 4-ik vélekedést, melyet előzőleg ő maga, Kenderesi Mihály, is vallott, előadja azt, amit Bahrfeldt most mint végső eredményt közöl, hogy a kérdéses aranyak Cotison, vagy szerinte helyesebben Coson dák király pénzei..." - írta a műről a Numizmatikai Közlöny (Gohl, 1912./11. évfolyam/II. Füzet)."