Studio Antikvárium

32. könyvárverés

Wien, 1791. Bei J. V. Degen (Gedruckt mit Bauerischen Schriften, in der Schwerdgasse). 1 t. (rézmetszetű címkép) + [20] + 456 p. + 26 t. (rézmetszet) + 1 táblázat. Első kiadás.
Kempelen Farkas legjelentősebb találmányának leírása. A világ első beszélőgépét süketnémáknak és beszédhibásoknak tervezte, mégsem erről vált igazán híressé, hanem sakkozógépéről, holott azt csak Mária Terézia kérésére készített szellemes játékszernek szánta.
Kempelen Farkast a világ első fonetikusának tartják, mivel ő alkotta meg az első olyan mechanikus szerkezetet, amely az emberi beszédhez nagyon hasonló hangokat tudott kiadni. Beszélőgépét 22 éven át tökéletesítette, 1773-ban mutatta be, majd a többszörösen módosított, javított végleges változat 1788-ban készült el. Ez az akkor egyedülálló szerkezet egy 4-5 éves kisgyerek hangján szavakat és mondatokat tudott kimondani, akár más és más európai nyelveken. Művében találmányainak legapróbb részleteit, fonetikai elveit, mechanikáját pontosan leírja, és részletesen beszámol felfedezésének történetéről. Kempelen tulajdonképpen megalkotta a mesterséges tüdőt, gégefőt és szájüreget, azaz az emberi hangképzés szimulációs modelljét. Az apparátus egy kisméretű faláda, benne egy fújtató, a „tüdő” kapott helyet; a gépezet másik felében pedig egy gumitölcsért, a „szájat” helyezte el. Ha a fújtatót az ember megmozgatta a könyökével, a „szélládába” levegő került; ezt a légtömeget aztán különböző szelepek és billentyűk irányították. A felhasználó keze eközben eltűnt a láda külső borításának két nyílásában, amely a gépezetet a portól védte. Miközben az ember jobb kézzel a szélláda emelőjét és a szelepeket mozgatta, bal kézzel a puha tölcsért fogta, amely végül kiadta a „hangot”. A szerkezet a hangok nyomatékát nem utánozta, az egyes hangok hosszúságát, egymáshoz való kapcsolódását a fúvós hangszerek hangképzési elveit utánozva hozta létre. Könyvében maga utal arra, hogy az általa kidolgozott mechanizmust billentyűzettel tovább lehetne fejleszteni.
Példányunk címlapjának felső margóján apró javítás.
Prov.: Herényi Dr. Gothard István könyvtára. [Dr. Gothard István (1869–1948) orvos, a vasvármegyei nemesi család legfiatalabb sarja, részt vett a bátyjai, Jenő és Sándor által a Szombathely melletti Herényben lévő birtokukon 1881-ben alapított Herényi Asztrofizikai Obszervatórium meteorológiai adatgyűjtésében.]
Dr. Tarnóczy Tamás könyvtára. (1949-től) [Tarnóczy Tamás (1915–2007) fizikus, akusztikus. 1943-ban doktorált Békésy György akusztikai témavezetésével a tudományegyetemen. Ettől kezdve élete végéig az akusztika maradt kedvenc kutatási területe. Az ötvenes években már akusztikai és ultrahang kutató csoportot vezetett, érdeklődésének középpontjában a beszédkutatás állt. Több akusztikai konferenciát és egy 1500 fős nemzetközi akusztikai kongresszust szervezett Budapesten. 1991-ben Kempelen Farkas díjjal, 1999-ben Békésy György arany emlékéremmel tüntették ki.]
Poggendorff I, 1242. Lesky 349. Darmstaedter 257. Linde (Gesch.) II, 337. Wurzbach XI, 161. Wellcome III, 384. (francia kiadás). Guyot (Liste littéraire […] sur les sourds-muëts) 7. p. Strandh (A History of the Machine) 130. p.
Korabeli, díszesen aranyozott gerincű, enyhén kopott félbőr kötésben. Összességében nagyon szép, tiszta példány, rendkívül ritka könyv.