| aukciósház |
Laskai Osvát Antikvárium |
| aukció dátuma |
2018.09.29. 11:55 |
| aukció címe |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| aukció kiállítás ideje |
Nincs megadva |
| aukció elérhetőségek |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
363. tétel
KELETI KÁROLY: A gyakorlati statisztika kézikönyve.
Bp. 1875. Athenaeum. [4] 219 p.
Keleti Károly (született Klette Károly József; Pozsony, 1833 - Bp., 1892) elméleti közgazdász, statisztikus, iparpolitikus, a magyar statisztikatudomány egyik alapítója. A Központi Statisztikai Hivatal alapítója és első igazgatója 1867 és 1892 között. Zsenge ifjúként végigküzdötte a szabadságharcot, majd az osztrák fogságból, a kényszersorozás elől megszökve, gyakornok lett a nádor alcsúti uradalmán. Közben befejezte tanulmányait és Pozsonyban a jogba is belehallgatott. A Bach-korszakban ott sem érezhette magát biztonságban, így Budán, majd Szolnokon dolgozott pénzügyi tisztviselőként. Ebben az időben számos e kérdéssel foglalkozó cikket írt, és egy politikai-gazdaságtani kézikönyvet is kiadott. 1861-ben visszatért Pestre. Előbb kisebb lapoknál dolgozott, majd Gusztáv öccse beprotezsálta Eötvös Józsefhez, akinek gyermekei mellett nevelősködött, s a Politikai Hetilap szerkesztője lett. Vezetéknevét 1862-ben változtatta Keletire. Nem sokkal később ismét banktisztviselő, majd tanácsjegyző lett a Magyar Földhitelintézetnél. Itt még közelebbi ismereteket szerzett a korszerű nagybirtok működtetésének pénzügyi hátteréről is, és folytatta statisztikai, közgazdasági témájú publikációs tevékenységét. A kiegyezés után Gorove István miniszter meghívására a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium osztályvezetője lett, kezdeményezésére és tervei szerint hozták létre a minisztérium keretein belül, de növekvő függetlenséggel a statisztikai hivatalt. Az intézetben komoly, tudományos munkát akart végezni, tanfolyamokat szervezett, ahol a kor legjobb magyar statisztikusai voltak az előadók, illetve tudományos szempontból is jelentős szak könyvtárat hozott létre. 1869-ben megszervezte a népszámlálást, ápolta a nemzetközi kapcsolatokat, részt vett statisztikai kongresszusokon, tevékenykedett a Nemzetközi Statisztikai Intézet létrehozásában is. Az 1870-es népszámlálás során feltárt nehézségeket látva, kezdeményezésére jött létre a hazai statisztika törvényi háttere, 1874-ben. Közben, 1871-ben megalapították a Királyi Magyar Statisztikai Hivatalt is, amely szakmailag már elkülönült korábbi minisztériumától, s annak első igazgatója lett, miután Fényes Elek a magyar statisztika úttörője nem kaphatta meg, mivel a provizórium (1861-65) idején részt vett a kormány lapjának szerkesztésében. 1880-ban egyéni számlálólapokkal végeztette el az adatfelvételt, ezzel új eredményekre jutva. Munkásságának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1868), rendes (1875), majd igazgató (1890) tagjává választotta. A Budapesti Tudományegyetemen előbb egyetemi magántanár (1875), majd díszdoktor (1880) lett. A "Literis et artibus" érdemrend, az orosz Szent Szaniszló-, az orosz korona- és a spanyol Villaviciosa érdemrend (Comendadore de la Orden de Nuestra Se?ora de la Concepción de Villaviciosa) tulajdonosa. Tételünk az egyik főműve.
Korabeli, aranyozott gerincű félvászon-kötésben. 229 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
