Múzeum Antikvárium

Fair Partner ✔
40. Könyvárverés

(Bp.) 1915. Hunnia ny. 29 p. Első kiadás. Címlapján kézzel számozott 40. (példány).
Első levelén Kassák tintával írt sorai: „Begyáts Lászlónak, a sokszor morózus, de mégis Embernek tisztelettel: Kassák Lajos – Bp 1915 III/22”.
Mittay László, Begyáts (Trencsén, 1893–Bp., 1962) költő, vallástörténész. A Budapesti Tudományegyetemen 1915-ben latin–görög szakos tanári diplomát szerzett. Utána gimnáziumban tanított. 1919-ben a Közoktatásügyi Népbiztosság színházügyi előadója volt. A Tanácsköztársaság bukása után állásvesztésre ítélték. Magánórákat adott, emellett a Filmjáték c. lap (Hevesy Iván összesen 2 számban megjelent lapja) munkatársa volt. 1924-ben részt vett a Zöld Szamár Színház (a groteszk színház mindössze 2 előadást ért meg) megszervezésében és Ivan Goll két, színpadra szcenírozott groteszk költeményét rendezte . A Páris ég című eposzhoz naturalista szavalás helyett a görög kórusok modern változatát és dzsessz-kíséretet alkalmazott. 1945 után ismét középiskolában tanított, 1951-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarán megszervezte a levelező oktatást és a vallástörténet, valamint az ókori keleti történelem tanára volt. Versei jelentek meg az Élet, a Május, az Új Revü, az Új Magyar Szemle c. lapokban, cikkei a Magyar Írásban.
A költő első verseskötete. A Wagner maszkjában háborús látomásaiban az impresszionista, dekadens, szecessziós és expresszionista hangok mellett az avantgárd stílus is megjelenik. Kassák verseskötetének megjelenése évében indítja két évfolyamot ért avantgárd lapját, a Tett-et. 1915-ben Kassák e két "tettével" elindítja a magyar irodalmi avantgárd mozgalmat. Veres András ezt írja „Művek, pályák, nemzedékek” című munkájában: „A magyar avantgárd története 1915-ben kezdődik: ekkor jelent meg Kassák első verseskötete, az Éposz Wagner maszkjában, amely nagy erejű körkép és látomás a háborúban elmerült világról, s Walt Whitman szabadverseivel és a német expresszionisták műveivel mutat rokonságot. Ady állítólag földhöz vágta a neki ajánlott példányt, Babits pedig a futuristák külsőségeinek másolását látta benne.”
Fűzve, kiadói borítékban. A borítékrajz Sztanek J. munkája. Hibátlan szép példány.