Szőnyi Antikváriuma

Fair Partner ✔
51. árverés

- - titkára által írt, köszönő levele Tiszteletes Asszonyom! megszólítással. Kelt Pest, 1870. április 23. A levélben megköszöni Szász Gerőné, Pap Annának a Magyar Írók Segélyegylete számára felajánlott 50 arany támogatását, melyet egyletük alaptőkéjének növelésére fordítanak. Ezúton küldi a magyar írók özvegyei és árvái áldását és kívánja, „hogy boldogság kísérje azon házassági frigyet [1869. szept. 25.], melynek első tette a jótékonyság volt.”
A levél végén Károlyi gróf autográfja: „Kész szolgája Gr. Károlyi István”.
A hozzá tartozó, Kolozsvárra címzett borítékkal, bélyeggel, postabélyegzővel, viaszpecséttel.
Szász Gerőné szül. Pap Anna valójában 100 aranyat ajánlott fel, további 50 aranyat a Kisfaludy Társaságnak juttatott abból a célból, hogy a Kisfaludy-Társaság alapítói közé fölvétessék. (Lásd Szász Gerőné levele Vadnay Károlyhoz, közölte a Hon 1869. 09. 30-iki számában.)
Gróf Károlyi István (politikus, 1797–1881). Neve ott áll a Magyar Tudós Társaság megalapítói közt 20 000 forinttal. 1840-ben megalapította Új-Megyer néven Újpest községet. A szabadságharcban való részvétele miatt 1849-ben vád alá helyezték, a budai katonai bíróság április 3-án elfogatta, s Batthyány Lajos miniszterelnökkel együtt előbb külföldre, Laibachba s Olmützbe hurcolták, haditörvényszéki elítéltetése után Theresienstadtban volt elzárva. 1850-re szabadult. Ő építtette több mint félmilliós költséggel Ybl Miklós tervezte román stílben a gyönyörű fóti templomot s kriptát, ő teremtette meg a fóti kastélyt s parkot is s ő alapította az ottani gazdag könyvtárat. 1853. március 16-án a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja lett. A 67-es kiegyezés után a nemzettel kibékült király s királyné lépten-nyomon elhalmozták kegyük jeleivel, a fejedelmi család Gödöllői tartózkodásai alkalmával több ízben meglátogatta fóti kastélyát, s 80. születése napján a király saját kezűleg adta át neki a Szt. István-rend nagykeresztjét…
Magyar Írók Segélyegylete. A század ötvenes évtizede, melyben a hatalomra kapott önkényuralom, az alkotmány elkobozása után, a nemzeti szellem s a magyar nyelv elnyomására törekedett: az irók életét és működését igen súlyossá tette. Eötvös József indítványára egyesület alapítását határozták el és Károlyi István grófot nyerték meg az eszmének. A gróf nagy ügyszeretettel látott munkához s első alapul rögtön felajánlott tízezer frtot, ha az egylet «a célt biztosító szabályok védelme alatt megalakul». Szükség volt a Bach-kormány hozzájárulására, de ezek nemcsak a kérést tagadták meg, hanem rendőrileg foglaltatták le még azt az 1881 frt.-nyi összeget is, mely pár hét alatt gyűlt össze a szerkesztőségeknél. Mihelyt a Bach-kormány megingott és összeomlott: az egyesület eszméje újra fölmerült. Akkor a munkásságát újra megkezdő tud. akadémia elnökei: Dessewffy Emil gr. Eötvös József br. megbízták az indítványozó Poméry Jánost, hogy dolgozzon ki alapszabályokat.
Károlyi István gr. 1861 február végén értekezletre hivta magához Károlyi György gr., Eötvös József br., Kemény Zsigmond br., Arany János, Csengery Antal, Toldy Ferenc, Lukács Móric, Tóth Lőrinc, Török János és Pompéry János ismert hazafiakat, kik megállapítva az alapszabályokat, ezeket felterjeszté a már királyivá vált helytartó tanácshoz, mely 1861 november 21-én erősítette meg, utóbb visszaadva az egykor elkobzott összeget is.
Titkárrá pedig az elöljáróság Gyulai Pált tette, ki 1862-től 1877 végéig nagy buzgalommal vezette az egyesület ügyeit.