Alexandra Antikvárium

2007. évi könyv-, és kéziratárverés

1580. június 17. előtt.
2 folio (3 beírt oldal) – 328x212 mm – tintaírás – aláírás: Andreas Carolj ecclesiastes Cassoviensis minimus.
Hozzá: Gönc, (Abaúj megye), 1581. március 6. 2 folio (4 beírt oldal) – 331x211 mm – tintaírás – aláírás: Andreas Carolj minister Verbi Dei in Korlattfalwa.

Időrendben az első levél rövid tartalma: Károlyi András a kassai eklézsia prédikátora gyönyörű magyarsággal írott levelében részletesen kifejti véleményét az úrvacsoráról, a kovászos és kovásztalan kenyér (ostya) használatáról (amelyben a reformátusok és az evangélikusok eltérnek) és az emiatt Kassa város vezetőivel támadt viszályáról.

…Isteni imádságomat és szolgálatomat ajánlom Ti Kegyelmeteknek, mint tisztelendő nemes és bölcs uraimnak és patronosimnak.
Ím látjuk és értjük mennyi visszavonás támada az keresztyének között az Úr vacsorájának kenyere felöl. Régen is az görögök között és az latinusok között, amint az historia ecclesiasticaba [egyháztörténetben] találjuk, ugyanezen dolog támadott vala. Az görögök kárhoztatják vala az latinusokat, és viszontag az latinusok az görögöket. Az görögök és az naptámadi [napkeleti] ecclesia fermentatus panisszal [kovászos kenyérrel] élt, amelyet megbizonyítottak Szent Jánosnak cap. 13, hogy Christus Húsvét ünnepének előtte első napnak estvéjén osztotta az vacsorát panis fermentatussal [kovászos kenyérrel], mert még az ünnepnap be nem jütt volt, hanem az ünnepnek esti volt. És akkor szabad volt az kovászos kenyeret megenni. Ugyanazon estve ment az Christus az olajfának kertjébe, és azon éjjel fogták meg. És másnap, hogy bejütt az Húsvétnak ünnepe, nem mentek be az zsidók az törvénybe, hogy az ünnepnapon meg ne fertőztetnének...

A második levél tartalma: Károlyi András a korlátfalvai eklézsia (Abaúj megye) prédikátora gyönyörű magyarsággal írott levelében visszaköveteli Kassa városától a város által lefoglalt könyveit és pénzét, valamint előadja azokat a sérelmeit, amelyeket még kassai lelkészként szenvedett el a várostól, részben az úrvacsora kapcsán kirobbant vitájuk során, részben anyagi kérdésekben.

…Kegyelem és békesség az Atya Istentől, az mi Urunk Jézus Christusnak általa!
Nem tudom, honnat indíttatott Ti Kegyelmetek arra, hogy az én saját könyveimet házamtúl elvitte, kikkel én sem Istenemet, sem felebarátomat meg nem bántottam. Jól tudom, hogy azt hányja Ti Kegyelmetek, hogy én közöttetek ostyával éltem. Igaz, éltem egy ideig az ti ecclesiatoknak gyenge voltáért, hogy hirtelen scandalomot [botrányt] ne tennék. Nem az végre éltem az ostyával, hogy mind éltig ebben akarnék maradnom, amint írásomval is megbizonyítottam, hanem követtem Pál apostol példáját, ki sok ideig az gyengéket tejjel tartotta és mindeneknek minden lött, hogy mindeneket megnyerne az Úrnak. Timotheust circumcidálá [körülmetélé] az erőtlenekért, akik az zsidó hitről tértek vala az keresztyén hitre, mert nem szenvedhették volna el az Timotheusnak tanítását, ha környül nem metélték volna. Látjuk azért, hogy az Szent Pál még annyit azután meg nem engedett is, mint az circumcisiót [körülmetélést] az Galatába írt levelében. Jó végre élt egy ideig vele az erőtlenekért. Miért tehát reprehendál [megró, megfed] Ti Kegyelmetek engemet, hogy egy ideig eltűrtem azt, az mit régtűl fogván az ti ecclesiátok recipiált [elfogadott] volt. Nemhogy próbáltam volna, amint bizonyságim lehetnek sok keresztyénnek erről, hanem hogy az Istennek Igéje beférkőzvén folyna közöttetek. (…) Valere Dominationes Vestraes opto. Datum ex Geoncz sexto Marcii 1581…

Károlyi András református lelkész 1556-ban a wittenbergi, 1557–1558 telén pedig a krakkói egyetemen tanult. Külföldi egyetemjárásáról (peregrinatio academica) hazatérve végül 1575 elején bukkan fel Kassán, ahol egészen 1580-ig a város magyar lelkésze volt – miként jelen levelének aláírása is jelzi. Itt azonban – amint erről szép magyarsággal írott e levele kiválóan tanúskodik – az úrvacsora kapcsán (helvét irányú nézetei miatt) komoly vitába, mint egykoron fogalmaztak: „visszavonásba” keveredett a szabad királyi város vezetésével. E hosszas vita után 1580-ban elbocsátották, így ezt követően az Abaúj megyei Korlátfalván lelkészkedett. 1583 végén még bizonyosan élt. A jeles protestáns egyháztörténész, Zoványi Jenő szerint több művet is írt: 1) Epistola ad praestantem pietate, nobilitate, omnique virtutum genere dominum Franciscum Suliok Pannonium... (Wittenberg, 1557), 2) Ez mostani visszavonásokról való kis könyvecske. Szereztetett Caroli András által az híveknek épületére. (Krakkó, 1580) 3) Szép ékes könyörgések (Az előzővel együtt, Krakkó, 1580). Ezek közül a második azért érdemel figyelmet, mert a levélben is részletesen említett visszavonásokról, azaz az úrvacsora kapcsán támadt ellentétekről szól.
Mindkét irat feltehetően idősebb vagy ifjabb Kemény Lajos hagyatékából származik, az előbbi volt ugyanis ez ideig az egyetlen, aki Károly Andrásra – többek között e levél alapján is – felhívta a magyar protestáns egyháztörténet-írás figyelmét. (Lásd cikkét az Irodalomtörténeti Közlemények 1909. évi számában).
Jó állapotban lévő, pecséttel ellátott, eredeti, szép példányok.