Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Budapest, 1972, Kossuth Könyvkiadó (Athenaeum Nyomda, Bp.), 194 p. + [1] p. + [1] t.: ill., 194 p. + [1] p. + [1] t: ill.
Grafikus által aláírt könyv-együttes. Egyazon kötet számozott, bibliofil kiadásai. Híven a forradalomért. Kádár János beszéde a párt megalakulásának 50. és hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján. Beszéd a Központi Bizottság ünnepi ülésén, a párt megalakulásának 50. évfordulóján 1968. november 3.
Az egyik kötetben (270x350 mm) Kádár János portréja alatt a grafikus, Nagy Zoltán ceruzával beírt jól olvasható aláírása látható.
Jelen köny-együttes a 000010 számú példány.
Kádár János rézmetszetes, hártyapapírral védett, portréjával illusztrált kötetek. A rézmetszetet készítette: Nagy Zoltán grafikus művész (Pénzjegy Nyomda). Kötésterv és tipográfia: Soproni Béla munkája. Megjelent 1972. május 26.-án. Nyomtatta a Athenaeum Nyomda Budapesten.
A könyvek méretei a következők: 270x350 mm és 39x52 mm. A terjedelmük: 194 p. + [1] p. + [1] t.: ill.
Kiadói műbőr kötésben lévő kötetek a szerző aranyozott monogramjával ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, színes, monogramos, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, megőrzött, gyűjtői állapotban, eredeti, a nyomda emblémájával ellátott, enyhén foltos védődobozban. A védődobozhoz tartozik két selyemszalag, hogy a köteteket könnyebben ki lehessen emelni.
Kádár János (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) kommunista politikus, pártfőtitkár. A magyar történelem egyik meghatározó alakja. A "Kádár" nevet 1943-ban a kommunista mozgalomban kapta. Az 1945 utáni szovjet típusú, egypárt rendszer 1956–1989 közötti időszakának (az ún. Kádár-korszaknak) a vezetője. Tehetséges reálpolitikus, sokáig sikeresen manőverezett a szovjet vezetőség, a helyi érdekek és a nyugati világ vezetői között. Nevéhez fűződik az 1956-os forradalmat követő példátlanul kemény megtorlás, majd az azt követő konszolidáció és az átmenet az ún. „puha diktatúrába”. Személye és politikája éles viták tárgya lett Magyarországon. Pártfőtitkársága idején zajlott az úgynevezett "új gazdasági mechanizmus", amelynek reformjaival a magyar vezetés méltán vívta ki a nyugati világ egyhangú megbecsülését is. 1948-1950 között magyar belügyminiszter volt. 1952-ben koncepciós perben elítélték és egészen 1954-ig börtönben ült. 1956. október 25-től az MDP KV első titkára, 1956. október 30-án a második Nagy Imre-kormány államminisztere lett. 1956 november 1-én Moszkvába viszik, ahol rábízzák a magyar forradalom leverésének és megtorlásának levezénylését. Ezt követően az MDP helyére lépő MSZMP vezetőjeként, 1957-től első titkáraként, majd 1985-től főtitkáraként tevékenykedett. 1956-tól 1958-ig, valamint 1961-től 1965-ig miniszterelnök, 1965-től 1989-ig az Elnöki Tanács tagja volt.