Virag Judit Gallery and Auction House

(5) Tavaszi aukció

Tempera, papír, 34,5x50 cm
Jelezve jobbra lent: Kádár Béla

Kádár Béla az 1910-es évek végétől kezdve dolgozott dinamikus formákból és absztrakt elemekből álló kompozícióin, expresszionista grafikáin és festményein. A klasszikus avantgárd formabontó törekvéseit folklorisztikus motívumokkal ötvöző új műveit először Bécsben, Max Hevesi galériájában mutatta egy Scheiber Hugóval közösen rendezett kiállításon, majd München érintésével Berlinbe utazott. Kádár pályájának inspirációkban és kihívásokban talán leggazdagabb periódusa Berlinben töltött éveihez kötődik: a német expresszionista művészet központi figurájának, a Der Sturm-kör vezetőjének, a Kádár-rajongó Herwart Waldennek a támogatásával számos önálló és csoportos kiállításon mutatta be képeit, együtt Kandinszkijjel és Chagallul, részeként a nemzetközi avantgárd talán legsokoldalúbb művészeti csoportjának. Ekkor, Berlinben töltött évei alatt készült Leányrablás című temperamunkája is.
A folklorisztikus ihletésű képen napba rohanó, lányszöktető lovasfigurát látunk. A naiv, stilizált figurák mozdulatai, a kép bal oldalán, a háttérben feltűnő falu templománaktornya és a képfelület oldalait átkötő ló testének íve nemcsak a kompozíció dinamikáját teremti meg, de a képen ábrázolt jelenet kerettörténetét is láthatóvá teszi: a lány faluját elhagyva - amint a képen látható, szó szerint maga mögött hagyva - kedvesét választja. A jelenet balról jobbra irányultságát az átlós kompozíció is hangsúlyozza: a kép bal sarkából, amelyet a felszökkenő lány testét övező szoknyaformájú drapéria kivételével gomolygó, kontúrnélküli foltok töltenek ki, a lánytest íve és a fiú kinyújtott i obb karja fokozatosan átvezet a kép jobb felső sarkához, ahol a sötétebb kék háttérből élesen válik ki a narancssárga korong, a nap-motívum - Kádára kép leghomályosabb pontjától a legkontrasztosabbig vezeti tekintetünket.
A Kádár-képen kibomló meseszerű történetet és a festmény játékos, naiv figurafelfogását geometrikus konstruktivista idézetek egészítik ki. A három alapszínnel, vörössel, kékkel, sárgával játszó, egymást fedő mértani alakzatok feltűnnek a templom és a falusi ház ablakain, a fehér-szürke háromszögek a napkorong és a háttér különböző pontjain bukkannak fel, a Kádár Sturm-korszakbeli képein gyakran megjelenő pötty-motívum vörös és fehér körei pedig a festmény középterében jelennek meg.
A szerelmét elrabló, megszöktető lovasfigura népmesei motívuma Kádár 20-as évekbeli művein többször megjelenik. Képünkkel szoros tematikus rokonságot mutat két 1927 körüli temperafestmény, a Leánykérés és az Udvarlás című képek, de a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai osztályán őrzött két azonos címen ismert Kádár-mű, és az 1971-es emlékkiállításon bemutatott Szöktetés című temperafestmény is.
Ahogy Hevest' Iván írta monográfiájában, Kádárfelszabadult képelemekkel alkot és épít szabad képeket". Szabadság és rend kettősségére épül képünk, a Leányrablás című festmény is - naiv ábrázolásmódja, a képépítés dinamikája, egyszerre fegyelmezett és játékos dekorativitása Kádár berlini korszakának egyik legletisztultabb művévé teszi.

B.A.