2025. okt. 21., kedd
Külső online aukció

Régikönyvek.hu
XVII. Online árverés

2019. 03. 11. hétfő 17:00 - 2019. 03. 24. vasárnap 20:00

 
tételszám: 242. / 242.
242.
tétel

József Attila Nem én kiáltok (számozott, aláírt, dedikált)

József Attila Nem én kiáltok (számozott, aláírt, dedikált)

József Attila: Nem én kiáltok. 1925. Első kiadás.Szeged, 1925. Koroknay-Kiadás. 110, [2] p.Korabeli, félbőr kötésben.Számozott, aláírt, dedikált példány.A költő második megjelent kötete. Ebből a könyvből készült 100 számozott és...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

242. tétel
József Attila Nem én kiáltok (számozott, aláírt, dedikált)
József Attila: Nem én kiáltok. 1925. Első kiadás.
Szeged, 1925. Koroknay-Kiadás. 110, [2] p.
Korabeli, félbőr kötésben.
Számozott, aláírt, dedikált példány.

A költő második megjelent kötete. Ebből a könyvből készült 100 számozott és a szerző által aláírt példány piros címnyomással merített papíron, I-XXV. és 26-100-ig, amelyek könyvárusi forgalomba nem került. Jelen kötet sorszáma: XXV. A szerző által aláírt példány.
Dedikált. Tóth Bélának, kedves fiatal professzoromnak, kedves, fiatal szeretettel, hogy egymás szivének gyönge bölcsői legyünk. Szeged, 1925. febr. József Attila".

Tóth Béla (1897-1958). 1924 nyarán kapott meghívást a szegedi egyetem bölcsészkarára. Helyettes tanárként francia irodalmat tanított. József Attila ugyanekkor lett az egyetem hallgatója és felvette Tóth óráit. Feltehetőleg ő erősítette meg a költő Párizs iránti érdeklődését. A tanár az elsők között írt kritikát a kötetről, melyben "sokat ígérőnek" nevezi a költőt. (Napkelet 1925. július-augusztus). A dedikáció szövegéből kiderül a hivatalosnál föltétlenül bensőségesebb kapcsolatuk mivolta.

A kiadásról: 1924 októberének végén József Attila egy kötet kiadását tervezte, melynek A villámok szeretője címet adta. A költő 1924. október 29-én levelet írt a Génius Kiadónak, melyben fölajánlotta verseit kiadásra, de a kiadó visszautasította ajánlatát. Így a Koroknay nyomda vállalta el elkészítését. A költő egy ideig Koroknay József barátjánál lakott a Templom tér 3. sz. alatti lakásban és ugyanitt volt a nyomda is. A kötet verseit Makón, Galamb Ödönnel válogatta össze a halottak napja körüli tanítási szünetben. Nekifogott a baráti támogatások előteremtéséhez, melyek a kötet kiadásának költségeit fedezni tudják. Az előfizetési ív (melynek szövegét maga a költő írta) tanúsága szerint három féle kiadást terveztek: "I.–XXV. számozott és aláírt példány piros címnyomással, elegáns félbőr kötésben…K 200.000. 26–100. számozott és aláírt példány piros címnyomással, díszes vászonkötésben.…K 130.000. Rendes példány … K 50.000.Megjegyezzük, hogy a számozott példányok könyvárúsi forgalomba nem kerülnek."
A kötet megjelenési körülményei kissé zavarosak. A kritikai kiadás szerint a kötet 1925 januárjában hagyta el a nyomdát. Van azonban két ennek ellentmondó adat. Az egyik, hogy tudunk két olyan példányról, amelynek dedikációja ugyanazt a keltezést mutatja, mint a könyv utószava (1924. Karácsony szombatja). A másik a Színház és Társaság tudósítása, melyben a december 29-i szám már úgy közli az Igaz, őszinte búcsú-t, hogy a most megjelent kötetből veszi. 1925. február 2-án az ügyészség vádjavaslatot készített a versgyűjtemény egyes versei ellen, ám bírósági eljárás nem indult ellene.

A címadó vers költői program is: a lírai én feltartóztathatatlan, elemi erejű változás közeledtét jelzi - ezt jeleníti meg apokaliptikus képekben. Nem tudja, mit hoz a változás, rettenetes veszélyeket vagy nagyszerű lehetőségeket. Várja is, retteg is tőle. Menekül a közelgő vihar elől: el akar tűnni, a dolgokba szeretne belesimulni."