2025. szept. 26., péntek
Katalógus bemutatás

Studio Antikvárium
34. könyvárverés

2016. 05. 27. péntek 17:00

 
255.
tétel

József Attila: Döntsd a tőkét, ne siránkozz [!] Versek.

József Attila: Döntsd a tőkét, ne siránkozz [!] Versek.

Budapest, [1930]. Juhász Árpád ny. 47 + [1] p. Első kiadás. A rendőrség rögtön a megjelenés után lefoglalta a kötetet, de a nyomdából néhány száz példányt megmentettek. A költőt izgatás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

255. tétel
József Attila: Döntsd a tőkét, ne siránkozz [!] Versek.
Budapest, [1930]. Juhász Árpád ny. 47 + [1] p. Első kiadás.
A rendőrség rögtön a megjelenés után lefoglalta a kötetet, de a nyomdából néhány száz példányt megmentettek. A költőt izgatás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Dedikált: „Nyigri Imrének, első kritikusomnak, aki előszörre is tárcát írt ama régibb versekről József Attila. Bp. 1931. ápr. 10.”
Nyigri Imre (1901–1963) szociáldemokrata újságíró volt. „A „tárca”, amelyet itt némi, „megemelő” túlzással József Attila fölemleget, a Népszava 1923. január 27-i számában jelent meg, s csakugyan egyike volt a róla írott legelső kritikáknak. Ez is, mint Nyigri későbbi méltatásai is, fontos lehetett a fiatal költőnek. Szüksége volt az elismerésre, a publicitásra. Ám Nyigrinek az „első kritikusává” való fölemelésében van némi csalafintaság: egy másik ajánlásában, tudjuk, Zsolt Bélát nevezte „első kritikusának” (vö. Tasi József, Népszabadság, 1981. dec. 20.). Azaz, ez a fordulata csak nagyjából-egészéből fedte a valóságot – legalább annyira méltatást váró szerzői captatio benevolentiaenek [a jóindulat elnyerése] is tekintendő. Ám a gesztus ezúttal fölösleges volt: erről az elkobzott és betiltott kötetről Nyigri sem tudott, vagy mert írni.” (Könyvhét, Lengyel András.)
(Új Európa könyvtár.)
Fűzve, javított kiadói borítóban, körülvágatlan, jó példány.