Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 9. online árverése | Háború előtti könyvek, első kiadások, grafikák

Paris, 1868, Fourne, Jouvet et Cie Éditeurs (Imp. Simon Racon et Comp., Paris), 374 p. + [2] p.; ill.
Jókai Mór regényíró által dedikált példány. Edouard Laboulaye de L'Institut; Contes Bleus. Yvon et Finitte - La bonne femme - Poucinet Contes Bohémes - Les trois citrons - Paf Paf. / Edouard Laboulaye Intézet kiadása. Kék mesék (Yvon és Finitte - A jó nő - Poucinet Contes Bohémes - A Három citrom - Paf Paf)

A kötet előlapján Jókai Mór autográf bejegyzése olvasható:

Hegedűs Rózsikának / szeretettel / Jókai Mór / 1890

A címzett, Hegedüs Rózsika (1881–1948) nem jegyzett tagja az irodalomtörténetnek, pedig majdnem szerzővé lett maga is: kézzel írt vagy legépelt visszaemlékezései, anekdotái fennmaradtak, de mind a mai napig kiadatlanok. Ugyanakkor más úton nagyon is részese az irodalomtörténetnek: keresztapja ugyanis nem más, mint Jókai Mór volt.
Jókai Mór testvérbátyja, Jókay Károly Csontos Klárát vette feleségül, és a házasságból négy nagy kort megélt gyermekük volt. Ezek közül volt az egyik Jókay Jolán, aki később Hegedüs Sándor országgyűlési képviselő, későbbi kereskedelmi miniszterhez ment feleségül.
Jókay Jolánról így írt Eötvös Károly: „Élénk szellemű, kiváló úrnő. […] Még a régi mesebeli magyar nemes nagyasszonynak mintája. […] Három gyermeke: két fia és egy leánya van. Derék fiúk s már közéleti férfiak. Későbbi krónikás írjon róluk bővebben.” (Eötvös Károly: Jókai Mór édes apja. III. Pesti Hírlap, 1905. máj. 14. 1–3.)
A lányról persze nem ír semmit, és fel sem tételezi, hogy bármikor is fognak. Igaza is lett.
Ez a lány Hegedűs Rózsika, aki nemcsak beleszületett egy különleges családba, de ő maga is „jól ment férjhez”. Huszonkét évesen, 1903 májusában jegyezte el, majd a korabeli szokásokhoz képest nagyon hamar, már november 22-én feleségül is vette őt Navratil Dezső (1878–1970) orvos. Az esküvőn Rózsika részéről az egyik násznagy Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, a köszönők között pedig Tisza István frissen kinevezett miniszterelnök. Navratil apja (N. Imre) szintén orvos-tanár volt a budapesti egyetemen. Dezső 1901-ben végzett, 1903-ban szerzett műtőoklevelet (és ekkor jegyezte el Rózsikát), majd 1910-ben egyetemi magántanárrá habilitálták orr- és gégesebészetből. Az első világháborút mint honvédtörzsorvos szolgálta végig, részben román területeken. Később országgyűlési képviselő lett, majd a negyvenes évek elején kormányfőtanácsos, és Horthy Miklós kormányzó orvosa. Magyar, német és francia nyelven publikált tanulmányokat. Emellett madártani érdeklődése miatt „madárbáró”-ként is emlegették; a Kócsag c. madártani folyóirat főszerkesztője és az 1928 és 1945 között működő Magyar Ornithológiai Szövetség alapítója és elnöke is volt.
Rózsikának nem kellett dolgoznia házaséveiben. Viszont fiatalon is már egy olyan szenvedélynek hódolt, ami akkor nagyon jó volt Magyarországon: fotózni kezdett. Táj-, város- és eseményfotói a századelő egyik első női amatőr fényképészévé tették őt.
A kötet vélhetően egyedi és egyetlen a maga módján: hiszen ki más kapott volna Jókai Mórtól kilencévesen dedikációt?
A tanulmány Bíró-Balogh Tamás – szegedi irodalomtörténész – munkája.
A kötetet Yan Dargent (szövegközti, fekete-fehér) rajzaival illusztrálták. Francia nyelvű kötet. Második kiadás.
Korabeli félbőr sorozatkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott, feliratos, kopott, bordázott könyvgerinccel, márványmintás kiadói előzéklapokkal, néhol enyhén foltos belívekkel, körbe aranyozott lapélekkel, hiánytalan, jó állapotban.