Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 17. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Budapest, 1898, [Magy. Kir. Központi Statisztikai Hivatal] (Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság, Bp.), IX p. + [3] p. + 1038 p. + [80] p.
A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. 1898. A Kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendeletéből szerkeszti: Dr. Jekelfalussy József a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal igazgatója.
Magyar-német nyelvű kiadás. Kéthasábos előszóval, részletes tartalomjegyzékkel, a Magyar Korona országainak területén fekvő községek és egyéb lakhelyek betűrendes névsorával, a jelek és rövidítések magyarázatával és hirdetésekkel (78 p.) kiegészített kiadás. A helységnévtárat a Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság nyomtatta Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos, a szentkoronás magyar címerrel díszített, foltos, néhol kopott címfedéllel és könyvgerinccel, néhol foltos belívekkel, körbe mintázott lapélekkel, a nyomda feltüntetésével ellátott, dupla keretes, könyvdíszes, foltos hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője, Jekelfalusi és Margitfalvi Jekelfalussy József (Rimaszombat, 1849. október 9. – Lontó, 1901. február 12.) statisztikus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja. A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Statisztikai Osztályának tisztviselője. A Pesti Egyetem jogi karán végzett. Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal gyakornoka, majd segédfogalmazója. Jogtudományi diplomát, majd váltóügyvédi vizsgát szerez. A Statisztikai Hivatal miniszteri titkára, címzetes majd tényleges miniszteri osztálytanácsos. 1892-től az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatója. Számos vonatkozásban korszerűsítette a statisztikai adatfelvétel és -feldolgozás módszertanát, megvetette a magyarországi szociális és gazdaságstatisztika alapjait. Nevéhez fűződik a korábbi lajstromozás helyett a részletesebb adatok felvételét lehetővé tevő adatlapos gyűjtés bevezetése, az első országos cigányösszeírás megszervezése, a bűnügyi statisztika korszerű módszertanának megteremtése, valamint több helységnévtár és címtár összeállítása és szerkesztése. Az 1880-as évektől egyre inkább a gazdaságstatisztika, főként az ipari és mezőgazdasági termelési mutatók elemzése érdekelte. Iparstatisztikai munkája kapcsán körvonalazódó nemzetgazdasági elgondolásait közgazdasági szakfolyóiratokban (Nemzetgazdasági Szemle, Közgazdasági Szemle, Budapesti Szemle stb.) publikálta. Szerkesztette a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyvet, a Nemzetgazdasági Szemlét, a Közgazdasági és Közigazgatási Szemlét és a Közgazdasági Szemlét.