Régikönyvek.hu

XXXIII. Online árverés

[Folyóirat] Borsszem Jankó. [Társadalmi és politikai élclap.] Felelős szerkesztő: Csicseri Bors. Megjelen minden vasárnap. XXIX. évfolyam, 1–5., 8–9., 14–44., 46–52. szám. (1896. január 5. – 1896. december 27.) [45 lapszám egybekötve.]
Budapest, 1896. Athenaeum irodalmi és nyomdai Rt. 559 + [283] p. Folio.
Oldalszámozáson belül egész oldalas és szövegközi karikatúrákkal rendkívül gazdagon illusztrált politikai élclap. Az Ágai Adolf [Csicseri Bors] főszerkesztésével megjelenő hetilap először 1868-ban jelent meg, és hamarosan a dualizmus korának legnépszerűbb szatirikus lapjává vált. Művészi igényű karikatúráival, szatirikus írásaival a Borsszem Jankó fennállása első fél évszázadában több mint kétezer fős olvasótábort toborzott magának, csökkenő népszerűséggel pedig egészen az 1938-ig fennmaradt. Ágai Adolfnak, az újság első szerkesztőjének bevallása szerint a Borsszem Jankó születése a kormányzó Deák-párthoz – közelebbről Andrássy Gyula miniszterelnökhöz – kötődött, aki Az Üstökös és a Bolond Miska baloldali – tehát ellenzéki – fordulatát látva egy olyan élclapot akart alapítani, mely válaszol a 48-as alapokon bíráló körök támadásaira. A lap jobboldali, liberális szellemben készült, főszerkesztője ezért fontosnak tartotta, hogy vetélytársaival szemben inkább a nyugaton divatos formákat vegye át: a Borsszem Jankó megjelenésében, karikatúráival és cikkeivel ezért főleg a brit Punch és a német Fliegende Blätter felépítését másolta. Az első számban Ágai még csak a munkafolyamatok összehangolásában vett részt, a bemutatkozó példány rajzai a baloldali élclapoknál is alkotó Jankó János, illetve a bécsi Kollarz tollából származtak, az írók között pedig megtaláljuk Vas Gerebent, Gyulai Pált, Kecskeméthy Aurélt, millennáris lapszámainkban Berczik Árpádot, Hegyessy Istvánt, Karsai Albertet. A lap nagy részét kitevő véleményrovatban a Borsszem Jankó kezdetektől fogva a magyar társadalom jellegzetes alakjait figurázta ki. Ilyen volt a vidéki földesúr Mokány Berci, a vidéki gazdatiszt Tollyáss Dániel, Sanyaró Vendel köztisztviselő, Mihaszna András fő-városi röndér [rendőr], a mucsaiak gyülekezete, a német–osztrák burgerek képviseletében Kragelhuber Tóbiás preschpurgi [pozsonyi] háztulajdonos, a zsidóság megtestesítőjeként a nagypolgári Spitzig Itzig, lapszámainkban Seiffensteiner Solomon kiskereskedő; állandó rovata volt továbbá főtiszt. Reb Menachem Cziczeszbeiszer átkozódásainak és a klerikális szempontot kifigurázandó páter Povedálik Hyacinthusnak. Ezeket a szereplőket túlnyomórészt a főszerkesztő találta ki, aki Csicseri Bors álnéven újságíróként is részt vett a Borsszem Jankó munkálataiban. A karikatúrákat kezdetben a páratlanul tehetséges Jankó János készítette, időszakunkban Garay Ákos, Homicskó Atanáz és a később Amerikában is szép karriert befutott főillusztrátor, Faragó József. A millenáris évben megjelenő lapszámok azonnal reagálnak a bel- és külpolitikai fordulatokra, a magyar politikai elit konfliktusait számos egész oldalas karikatúrán láthatjuk viszont, olykor dupla oldalas kivitelben is. Az újság szatirikus élére jellemző, hogy Munkácsy Mihály friss mestermunkájának, az „Ecce Homo”-nak a beállításait használja fel egy ízben a magyar politikai elit bemutatására – a függetlenségi párti Ugron Gáborról, a (függetlenségi) nemzeti párti Apponyi Albertről, a (katolikus) néppárti Zichy Nándorról készült karikatúrák forrásértékűek, de a lap nem kíméli az irányvonalához közel álló szabadelvű politikusokat sem. Szatirikus folyóiratunk karikatúrák kíséretében beszámol az Ezredéves kiállítás ügyeiről, az 1896-os országgyűlési választásokról (ennek összes szokásos túlkapásával együtt), az egyházügyi vitáról és az obstrukcióról, a véderővitáról, a pánszlávizmus jelentette fenyegetésről, és karikatúrát szentel az 1896-os olimpiásznak is. Minden lapszám végén több oldalnyi képes hirdetés. Az első előzéken könyvkötői könyvjegy. A 9. lapszám címoldalán és két reklámoldalán kisebb szakadás, a 22. szám 2 levelének sarkán apró hiány.
Lakatos 86.
Korabeli, sérült gerincű félvászon kötésben (Kaufman F., Székesfehérvár), márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.