Virag Judit Gallery and Auction House

winter auction

Olaj, papírlemez, 56x84 cm
Jelezve jobbra lent: Iványi Grünwald Béla Nagybánya, Jelezve hátoldalon: Vázlat a Tavasz c. olajképhez Budán. Révai Istvánnak Iványi Grünwald Béla

OEUVRE-JEGYZÉK: 114.
In.: Telepy Katalin: Iványi-Grünwald Béla.Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1985.

KIÁLLÍTVA:
-M.I.É.N.K. II. kiállítás, 1909. Nemzeti Szalon Budapest, február–március.

„Tavasz” (Faldísz), Révai Mór gellérthegyi villájába.
-Szabó László: Iványi-Grünwald. Corvina kiadó, Budapest 2007. 31. kép

Iványi-Grünwald 1909-ben a gellérthegyi Révai-villa halljába készült Tavasz (vagy Vendégség) című, a második világháborúban elpusztult pannója a magyar szecesszió egyik korai monumentális alkotása. A folyamatos megújulásra törekvő művész változatos oeuvre-jén belül is fontos állomást jelent: nagybányai periódusának főként tájképekben realizálódó plein air naturalizmusán továbblépve egy dekoratívabb, stilizáltabb festőiségfelé mutat.

Iványi hirtelen jelentkezett, határozott stílusváltását több, a századelő magyar művészeti életét felbolygató esemény indukálta: az 1906 nyarán, a nagybányai művésztelepen bemutatott legfrissebb francia törekvéseket asszimiláló Czóbel-képek tanulságai, illetve a következő év májusában a budapesti Nemzeti Szalon tavaszi kiállításának francia posztimpresszionista (elsősorban a Gauguin művekre fókuszáló) tárlata. Iványi kivételesen nyitott szemléletét húzza alá az a tény, hogy az első generációs nagybányai alapítóktól eltérően az új impulzusok hatására képes volt revízió alá vonni eddigi festészetét: a látványelemek hangulati-atmoszférikus festőiségétől egyre inkább a stilizált vonalritmus felé mozdult el. Új kifejező eszközei a nagyobb síkokra tagoló, összefogott, megszerkesztett komponálásmód, intenzív színkezelés, illetve a hangsúlyozott dekorativitás már teljes kiforrottságukban tetten érhetők a Tavasz című képén.

Utolsó nagybányai éveiben a tájban elhelyezett női figurák és aktok festői problémája foglalkoztatta Iványi-Grünwaldot. Az eltérő modorban megfestett akttanulmányai közül számos összefüggésbe hozható a villabeli pannóval.A mostani aukciós anyagban szereplő festménynek az a különös jelentősége, hogy a későbbi, meg-semmisült falikép teljes kompozíció-ját és koloritját is megismerhetjük. A Révai villa pannóját ezen a képen keresztül „láthatjuk”.

A Tavasz című képen természeti környezetben megjelenő aktok még a nagybányai ars poetica szellemében sugározzák a táj és ember kapcsolatának idillikus egységét, melyet a kiegyensúlyozottan szimmetrikus kompozíció, annak tisztán elkülönülő elő-, közép- és háttér-tagolásával a képi szerkesztés szintjén is megvalósít. A természeti és az emberi formák leegyszerűsített színfoltjait sziluettszerűen öleli körül – választja el a rekeszzománc technikára emlékeztető vastag kontúrvonal.
A színpadszerű előtér meztelen női testjeinek lilás-rózsaszínjei a tavaszi domboldalt keretező virágzó fáin tűnnek fel újra; a piros-zöld komplementer színek kontrasztjai pedig egymásra felelnek a háztetők, lombok, drapériák színmezőiben.
A szintetikus képformálás állókép-szerűvé, cselekvés nélkülivé merevíti ki e földöntúli jelenetet, melyben a szecesszió előszeretettel alkalmazott allegorikus-szimbolikus Árkádia-tája ismerhető fel. Már a kortárs kritika is észreveszi és méltatja „azt a dekoratív kellemet és derűt, [...] és (azt), ami titkos, legbelsőbb tartalma volt (Iványi) minden képének: a gyönyörködés a létben – hangzik el Réti 1912-es, a nagybányai művészkolónia munkásságát feldolgozó írásában.

A Tavasz által megelőlegezett stiláris-tematikai irányváltás Iványi 1909-től kezdődő kecskeméti periódusának nagyszabású megbízásaiban talál egyenes folytatásra. A mű értéke az általa nyújtott esztétikai élvezeten kívül így kiegészül az életmű két korszakát összekötő szerepével is.
A festmény Iványi egyik utolsó Nagybányán festett műve, és összekötő kapocs a nagybányai neoimpresszionista-szecessziós és a kecskeméti allegorikus képek között.

Németh Szilvia