2025. okt. 25., szombat
Külső online aukció

Régikönyvek.hu
XXIII. Online árverés

2019. 11. 08. péntek 12:30 - 2019. 11. 17. vasárnap 20:00

 
82.
tétel

IV. Károly visszatérési kisérletei

IV. Károly visszatérési kisérletei

IV. Károly visszatérési kisérletei. Budapest, (é.n.) M. Kir. Miniszterium. 224 p. ELŐSZÓ: IV. Károly király 1918. évi november hó 13-án, Eckartsauban kelt nyilatkozatában (1. melléklet) az államügyek vitelében való minden...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

82. tétel
IV. Károly visszatérési kisérletei
IV. Károly visszatérési kisérletei.
Budapest, (é.n.) M. Kir. Miniszterium.
224 p.
ELŐSZÓ:
IV. Károly király 1918. évi november hó 13-án, Eckartsauban kelt nyilatkozatában (1. melléklet) az államügyek vitelében való minden részvételről lemondott és azóta állandóan az ország területén kivül tartózkodik. Ez a két tény tette szükségessé, hogy a forradalmi állapotok megszűnésével, az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről gondoskodás történjék. „ Alkotmányunk szerint a főhatalom s annak birtoklása a nemzet akaratából ered. Werbőczy hármas könyvének I. része 3. cime 6. §.-ában, továbbá a II. része 3. cime 2. §.-ában világos kifejezésre jut az az elv, hogy a király uralkodói joga és hatalma a nemzettől származik, mely a szent korona jelképében azt a királyra ruházta. Történelmünk egész folyamán a nemzet maga rendelkezett a főhatalom gyakorlása felől, valahányszor azt a királyi szék megürülése, vagy a királyi hatalom gyakorlásában egyéb okból beállott akadály szükségessé tette. (Az 1910. 1.1. c. indokolásából.) Alkotmányunknak ez az alapelve érvényesült akkor is, mikor a nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos, törvényes képviselete, 1920. évi február hó 28-án, az 1920. I. t. c.-t megalkotta. E törvénycikkben megállapitja a nemzetgyűlés, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. évi, november hó 13. napján megszűnt, egyben rendelkezik az államfői teendők ideiglenes ellátására, kormányzó választása iránt. (12. §.) A további következmények megállapítását, igy a királykérdés végleges rendezését is, a nemzetgyűlés kifejezetten magának tartotta fenn. A törvény szövege ünnepélyes záradékkal végződik: „Ezt a törvénycikket, mint a nemzet akaratát, mindenki köteles megtartani."
Későbbi nyl átkötésben."