Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, 1944, k. n. (Hungária Nyomda Rt., Bp.), 440 p.
Magyar Csillag. Irodalmi és Kritikai Folyóirat. IV. évfolyam, 1.-7. sz. (1944. január 1. - 1944 április 1.). Szerkeszti: Illyés Gyula. Társszerkesztő: Schöplin Aladár.

1944. január 1./IV. évfolyam. 1. szám., 56 p.
1944. január 15./IV. évfolyam. 2. szám. [57]-120 p.
1944. február 1./IV. évfolyam. 3. szám. [121]-184 p.
1944. február 15./IV. évfolyam. 4. szám. [185]-247 p. + [1] p.
1944. március 1./IV. évfolyam. 5. szám. [249]-312 p.
1944. március 15./IV. évfolyam. 6. szám. [313]-376 p.
1944. április 1./IV. évfolyam. 7. szám. [377]-440 p.

Megjelenik minden hónap 1.-én és 15.-én. Illyés Gyula, Schöpflin Aladár, Kassák Lajos, Radnóti Miklós, Krúdy Gyula, Weöres Sándor, Németh László, Otlik Géza, Keresztury Dezső és más neves szerzők írásaival kiegészített kötetek. A címfedeleken tollal beírt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta a Hungária Nyomda Rt. Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő kötetek két színnel feliratozott címfedéllel, felirat nélküli, elszíneződött könyvgerinccel, néhol ceruzás bejegyzésekkel és jelölésekkel ellátott, körbevágatlan belívekkel, korabeli hirdetésekkel ellátott hátlappal, hiánytalan állapotban. Néhány kötet címfedelén és hátlapján ceruzás bejegyzés és szémjelzés, illetve jelölés található.
A Magyar Csillag (1941. október 1. — 1944. április 1.) irodalmi és kritikai folyóirat, a Nyugat utódja a második világháború alatt. A folyóirat tárgyválasztása sokoldalú és eklektikus. A nemzeti önismeret, népi kultúra, történelem, 20. századi irodalom, világirodalom, képzőművészet, zene stb. 1943 novemberében Hírünk a világban címen indítottak vitát, ami nagy port kavart. A Magyar Csillag Magyarország német megszállásával megszűnt.
A szerkesztő, Illyés Gyula ( Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, MTA tag. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete (Nehéz föld, 1928). A fiatal költőnemzedék egyik legelismertebb tagja lett. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye az ezt követő másfél évtizedben a Nyugat lett. Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a Tanú című lap, egy évvel később pedig Debreceni káté címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti-kritikai vitáknak, így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a Zilahy Lajos nevével fémjelzett Új Szellemi Front irodalmi programjáról.