2025. Sep. 26., Friday
Katalogpräsentation

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu Szezonzáró kamara aukciója | Könyvek, aprónyomtatványok

23-07-2023 20:00

 
159.
tétel

Illyés Gyula/ [et al.]: Irodalmi Ujság 1956. november 2. - Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról c. verse (1989-es hasonmás kiadás)

Illyés Gyula/ [et al.]: Irodalmi Ujság 1956. november 2. - Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról c. verse (1989-es hasonmás kiadás)

[Budapest], [1989], [Szikra Lapnyomda], 4 p. Irodalmi Ujság 1956. november 2. A Magyar Írók Lapja - VII. évfolyam, 43. szám.Jelen példány az Irodalmi Ujság 1956. november 2-i számának hasonmás kiadása, mely a Magyar Napló 1989....

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

159. Artikel
Illyés Gyula/ [et al.]: Irodalmi Ujság 1956. november 2. - Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról c. verse (1989-es hasonmás kiadás)
[Budapest], [1989], [Szikra Lapnyomda], 4 p.
Irodalmi Ujság 1956. november 2. A Magyar Írók Lapja - VII. évfolyam, 43. szám.
Jelen példány az Irodalmi Ujság 1956. november 2-i számának hasonmás kiadása, mely a Magyar Napló 1989. október 20-i (I. évfolyam, 2. szám) számában jelent meg (7-10. oldal).
Hajtogatott, jó állapotú példány.

Irodalmi Ujság 1956. november 2.-i lapszámának lapjain volt olvasható: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról c. verse.

Az Irodalmi újság 1950. november 2-án indult. Havonként jelent meg. Főszerkesztője 1956. szeptember 22-ig Illés Béla, szerkesztője Molnár Miklós volt. 1955. március 5-től Hámos György szerkesztette, 1955. november 12-től Encze György, 1955. március 5-től ismét Hámos György. Az első évfolyamok a Rákosi-diktatúra időszakának pártos művelődéspolitikai szellemét tükrözték. A folyóirat a szépirodalmi művek mellett más művészeti ágak alkotásaira is kitekintett.
Az 1950-es évek közepe felé az új írói törekvések vitafórumává vált, s politikai síkon Nagy Imre törekvéseit támogatta. 1955. szeptemberében elkobozták az Irodalmi Újság egyik számát. A lapelkobzás nyomán tiltakozó mozgalom bontakozott ki, 63 író és művész memorandumot juttatott el a Központi Vezetőséghez, tiltakozva a kulturális megszorítások ellen. A folyóirat egyre inkább az 1956-os forradalom szellemi előkészítőjévé vált.
Az 1956. november 2-i száma a forradalom jeles hazai dokumentuma, egyben ez az utolsó hazai megjelenésű szám. A lap forradalomban való szerepvállalása vezetett hazai megszűnéséhez, az emigrációba kényszerült munkatársak szerkesztették tovább Nyugat-Európában.
Az 1956. november 2-i számban látott napvilágot Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című verse is. Illyés Gyula költői és írói munkájának nagy részét a magyar nép sorskérdéseinek szentelte. 1945 előtt a társadalmi igazságtalanság ellen szólalt fel, a háború idején a magyarok frontra terelése ellen tiltakozott, majd ő volt az, aki a legkövetkezetesebben harcolt az elszakított területeken élő honfitársainkért. Az 1948 utáni diktatúra idején sokáig csak burkolt formában fejezhette ki tiltakozását. A költő 1950-ben, a letartóztatások, bebörtönzések és kivégzések idején írta meg Egy mondat a zsarnokságról című versét. A mű a sajtóban csak az 1956-os forradalom viharaiban jelenhetett meg. A verset ezután ismét tilalom alá helyezték, és csak 1988-ban láthatott ismét napvilágot Illyés gyűjteményes kötetében. 1956-ban azonban ismertté vált, s az emberek titokban másolgatták, terjesztették. Nyugatra szakadt hazánkfiai is kiadták, hanglemezen és magnószalagon hallgatták a költő saját elmondásában.