2025. Sep. 10., Wednesday
Live auction

Központi Antique Book Shop
164. Könyvárverés

08-12-2023 17:00 - 08-12-2023 19:14

 
47.
tétel

I. Miksa parancslevele

I. Miksa parancslevele

I. Miksa parancslevele I. Miksa (1564–1576-ig magyar király) 1567. július 31-én kelt parancslevele az ország minden lakosának – köztük kiemelten az adószedőknek –, amelyben elrendeli, hogy a fraknói és kismartoni uradalmi borokat...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register
47. item
I. Miksa parancslevele
I. Miksa parancslevele I. Miksa (1564–1576-ig magyar király) 1567. július 31-én kelt parancslevele az ország minden lakosának – köztük kiemelten az adószedőknek –, amelyben elrendeli, hogy a fraknói és kismartoni uradalmi borokat szabadon hozhassák be Magyarországra. A parancslevél összhangban van az 1567. évi országgyűlés nem sokkal korábban elfogadott rendelkezésével – amelyre a levél utal is –, miszerint általában az Ausztriának elzálogosított várak – így Kőszeg, Fraknó, Kismarton stb. – „tartozékaiban termelt borokat Magyarországba hozhassák és itt adhassák el, épségben maradván mindazonáltal a többi külföldi részekben termelt borok behozatalának a tilalma” (1567. évi 42. tc.).
Fraknó és Kismarton más nyugat-magyarországi uradalmakkal együtt legkésőbb a 15. század végétől zálog címén a Habsburgok fennhatósága alá került. Fraknót, Kaboldot és Kismartont csak 1622-ben váltotta meg Esterházy Miklós gróf, 400 000 aranyforintért. Az elzálogosított birtokok visszaadása azonban nem ment ennyire könnyedén, Fraknó és Kabold 1626-ban, Kismarton, Szarvkő, Borostyánkő és Kőszeg pedig csak 1647-ben lettek újra a Magyar Királyság részei. Jelen árverési tétel tehát ennek a legalább százötven éves reintegrációs törekvésnek érdekes dokumentuma.
Papír, latin nyelven, fogalmazvány, néhány helyen javításokkal, betoldásokkal, hátoldalán német nyelvű összefoglalóval.