| aukciósház |
Antikvárium.hu Kft. |
| aukció dátuma |
2020.04.26. 20:00 |
| aukció címe |
Az Antikvarium.hu 11. online árverése | Könyv, kézirat, képeslap, grafika |
| aukció kiállítás ideje |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján április 16. és 24. között lehet megtekinteni. |
| aukció elérhetőségek |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
| aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2020-04-26/az-antikvarium-hu-11-online-arverese |
151. tétel
I. Ferencz József: I. Ferencz József aláírásával ellátott nyomtatott meghívólevél, az 1865. dec. 10-i országgyűlésre (aláírt példány)
I. Ferencz József aláírásával ellátott nyomtatott meghívólevél, az 1865. dec. 10-i országgyűlésre (1 p.)
I. Ferencz József aláírásával ellátott nyomtatott meghívólevél, az 1865. dec. 10-i országgyűlésre
A 14.462. kancelláriai számú, névvel, címmel ellátott, hivatalos, császári és királyi nyomtatvány.
Első Ferencz József osztrák császár nyomtatott országgyűlési meghívólevelének címzettje: Nemes és Vitézlő Keökeszi és Nagymezei Csernyus András Baranya Vármegyei Főispán.
A meghívó pontos mérete: 52x36 cm.
Császári szárazbélyegzővel hitelesített, hátoldalon hivatalos postai címzéssel feliratozott országgyűlési meghívó, Első Ferencz József császár autográf aláírásával. További aláírók: ifj. Székhelyi Majláth György a Magyar Udvari Kancellária 41. főkancellárja (1818-1883) és Barthos János kinevezett cs. írnok.
A ritka K.u.K.-s, az uralkodó által aláírt, nyomtatott meghívólevél jól olvasható, megkímélt gyűjtői állapotban van.
A kiegyezést tető alá hozó országgyűlést Ferenc József 1865. szeptember 17-i elhatározásával 1865. december 10-ére hívta össze. A 14.462. kancelláriai számmal ellátott, Ferenc József által aláírt és Majláth György főkancellártól ellenjegyzett meghívólevél immár Pestre hívta össze a hongyűlést, ám továbbra is fönntartotta az 1861-i választási rendszabályt, mint írta: „a követválasztásra nézve az 1861. évi boldogasszonyhó [január] 7-én kelt kegyelmes elhatározásunkkal megállapított választási rendszabályt ezúttal is alkalmazandónak elhatároztuk.”
Szemben az 1860/61. évi „kis forradalommal” („kis alkotmánnyal”) – mindkettő Reizner János átörökítette szegedi kifejezés –, amikor az önkormányzatok az 1848-i törvények alapjain újjáéledhettek, a provizóriumi kormányzat elég erősnek érezte magát mellőzésükre a kiegyezésig. A legfőbb testületi szerveiktől 1861 őszén megfosztott municípiumok és községek továbbra is a provizórium idején kinevezett tisztviselőik alatt maradtak. Csupán annyi változott, hogy a vármegyék új főispánokat vagy főispáni helytartókat, a kerületek új főkapitányokat, a szabad királyi városok pedig frissen kinevezett királyi biztosokat kaptak.
Az 1848:V. tc.-nek a választási rendszerre vonatkozó, az 1861-i szabályzat által is átvett rendelkezéseit vármegyei, kerületi és városi testületi szervek (állandó bizottmányok, képviselő-testületek) nélkül mégsem lehetett alkalmazni. Önként adódhatott volna a lehetőség, amely egyébként a kormányszékek oldaláról is fölvetődött, hogy e testületek által 1861-ben megválasztott központi választmányokat egyszerűen reaktiválják, ám ezt Deák Ferenc ellenezte. Inkább belenyugodott abba, hogy az önkormányzati testületeket csakis egyetlen alkalomra, csupán a választókerületek megszervezése és a központi választmányok megalkotása feladatkörével hívják össze. „A formális közgyűlésekre sereglőket – írja Szabad György – a kiegyezés szorgalmazói azzal igyekeztek önkorlátozásra bírni, hogy ennek a parancsolt rendszabálynak a megszegése veszélyeztetné az országgyűlés megtartását.” Evégett Majláth György kancellár is erélyes föllépésre buzdította a főispánokat s a királyi biztosokat. Az önkormányzati testületek jogkorlátozását maga a meghívólevél tartalmazta, emígyen: „Mivégből királyi legfőbb hatalmunk[nál] s hatóságunknál fogva kegyelmesen meg-engedjük, hogy az 1861. évi szentandráshó [november] 5-én kelt elhatározásunk folytán föloszlatott megyei bizottmányok és szabad királyi városi képviselő testületek az 1848:V. tc. 7-ik §-ában érintett közgyűlések helyettesítéseül a választókerületek s központi választói bizottmány megalakítása végett egybehívathassanak [...].”A helyhatóságok e meghívólevelet, amely maga is a „törvényes intézkedések” haladéktalan megtételére hívott föl, közvetlenül Bécsből, a magyar királyi udvari kancelláriától kapták meg.
(Ruszoly József: Az 1865-1868 évi országgyűlés összehívásáról másfél évszázad múltán /Állam és jogtudomány 2016./1. sz.)
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
