Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, 1895, Szerzői kiadás (Pesti Könyvnyomda - Részvény-társaság), VII p. + [1] p. + 96 p. + I-XXXVI t., ill.
Első kiadás. A székely ház. Írta: Huszka József. Függelékként az árják és ugorok érintkezéséről. Írta: Fiók Károly.
Háromszék és Csíkmegyék, a Székely-Egyesület, valamint a Nagym. M. Kir. Kereskedelmi Ministerium segélyezésével kiadja a szerző. Szerzői bevezetővel megindított, 85 fekete-fehér szövegábrával, 37 fénynyomatú és 3 színes táblával" illusztrált, kéthasábos függelékkel ellátott kötet.
Az 1895-ben megjelent kötetek a címlapfelirat adatközlésétől eltérően mindösszesen 36 képtáblát közölnek, melyek közül három kromolitográfia.
A könyvet a Pesti Könyvnyomda - Részvény-társaság nyomta, Budapesten. A kötet belívein néhol ceruzás széljegyzetek és aláhúzások láthatók.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány fedlapra kasírozott, feliratozással ellátott eredeti címfedéllel, feliratozatlan, enyhén sérült könyvgerinccel, márványmintás hátlappal, feliratozatlan, korabeli, aranyozott virágmintás előzéklapokkal, néhol foltos belívekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. – Budapest, 1934. március 31.) magyar tanár, néprajzkutató, szakíró. A szarvasi gimnáziumban érettségizett, egy évet a Műegyetemen tanult tovább. 1873-1876 között ösztöndíjas tanárjelöltként tanult tovább és a budapesti Ipariskolában rajztanári képesítést szerzett. Először Sepsiszentgyörgyön, Désen, Zentán, majd harminc évig a Pesti Piarista Gimnáziumban, ill. a Műegyetem rajztanszékén tanított. Több évtizeden át foglalkozott a magyar ornamentikával, gyűjtötte a népi formakincseket. Művészettörténeti kutatómunkája rendkívül jelentős, a Műemlékek Országos Bizottsága számára számos templom-, falkép-, oltárfelmérést, összeírást készített. Közülük sokról már csak az ő pontos, művészi színvonalú, színes akvarellmásolatai alapján tudunk képet alkotni. Kutatásait hét kötetben foglalta össze. Ezek közül a két legjelentősebb a "A turáni magyar ornamentika története" és a "A Székely Ház" c. munkája, amik alapvető és fontos néprajzi, jelképrendszeri és kultúrtörténeti információkat őriz és ad tovább.
A Századok "Könyvismertetések és bírálatok" rovatában az alábbiakat közli a megjelenő kötetről:" Az embert valóban meglepi az a rendkívüli gazdagság változatosság, mely ez ábrákban előtte feltárul, s melyből minden más egyéb mint a faépítészet ki van zárva. A székely nemzeti faépítészet emlékei, maradványai ezek, s ez építészetet Huszka egyenesen honi traditiókból származtatja. Felkeresi az analógiákat a régi perzsa építészet maradványaiban s ezek és a székely házak díszítéseit egymás mellé állítja , sőt tovább megy egész Indiáig. Terjedelmes munkája három részre van osztva : a kapu (négy csoportba foglalva), a ház, s a harmadik rész az eredetet tárgyalja, egész sereg hazai s ázsiai díszítést állítva egymással szembe. Egy függelék van e munkához csatolva, az árják és ugorok érintkezéséről Fiók Károly jeles sanscrittistánktól.""