Mike és Portobello Aukciósház

53. könyvárverés

A nyelvtudomány alapelvei. (Bevezetés a nyelvtudományba.) Bp. 1914. Kókai Lajos. 215 l. Fűzve, kiadói borítékban. Horger Antal (1872-1946) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja 1927-től 1928-ig. 1922-től a szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Konzervatív, pozitivista tudósként, németes alapossággal írta meg egyébként kiváló műveit. Két esemény miatt vált hírhedtté a neve. Viszonylag későn, 1921-ben nősült, Budapesten. Kapcsolatuk hamar kihűlt, mikor pedig elfogadta a szegedi tanári állást, beadta a válókeresetet, mivel felesége nem akart vele leköltözni Szegedre. A válás körüli civakodásuk egyszer odáig fajult, hogy 1921. november 25-én felesége dulakodás közben rálőtt, de csak könnyebb sérüléseket okozott neki.[2] Az ügyből per lett, majd nem sokkal később elváltak. Az ügyben burkolt utalások hangzottak el Horger "furcsa" szexuális szokásaival, látens vagy valós homoszexualitásával kapcsolatosan. A másik, jóval ismertebb eset József Attilára vonatkozik. A Szegedi Tudományegyetem professzoraként 1925. március 30-án, hétfőn reggel, a Szegedi Új Nemzedék című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására, a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetve magánvéleményét, magához hívatta, és két tanú jelenlétében közölte József Attilával, hogy Tiszta szívvel c. verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között.