Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 13. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát

Budapest, 1880, Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda kiadása és nyomása, 221 p. + [3] p. + [4] t., ill.
Első kiadás. Magyarország csúcs-íves stylü műemlékei II. Győr, Soprony, Pozsony, Sz.-György, Bazin, Modor és Nagy-Szombat. A Vallás- és Közoktatásügyi Magy. Kir. Minister Úr meghagyásából írta: Dr. Henszlmann Imre a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának előadója.
Szerzői bevezetéssel ellátott, négy fekete-fehér képtáblával, százkilencvenegy szövegközti, fekete-fehér fametszettel illusztrált, számjelzéses lábjegyzetekkel, vonatkozó adatokkal, városok szerint tagolt, részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A kötetet nyomtatta és kiadta a Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda Budapesten.
Modern plüss kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, modern előzéklapokkal, részben felvágatlan belívekkel, körbevágatlan lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Henszlmann Imre (Kassa, 1813. október 13. – Budapest, 1888. december 5.) művészettörténész, építész, régész, kritikus, író, orvos, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, az MTA tagja. Pesten, Bécsben és Padovában orvosi tanulmányokat folytatott, majd művészettörténeti és archeológiai szakra jelentkezett. Bécsben a pénzverde igazgatója, a magyar származású Böhm József Dániel vezette be ezekre a tudományszakokra. 1848-ban Bécsben Esterházy Pál Antal sajtóreferense lett. 1849-ben a forradalomban való részvétele miatt bebörtönözték, kiszabadulása után Londonba és majd Párizsba távozott. Párizsban III. Napóleon támogatásával jelent meg Théorie des proportions appliqués dans l’architecture" c. műve 1860-ban. Magyarországra visszatérve ő vezette a meginduló székesfehérvári és kalocsai ásatásokat. Majd a székesfehérvári püspöki palota kertjében folytatott ásatásokat. 1874-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Műemlékek Ideiglenes Bizottságának javaslatára elrendelte az ásatások további folytatását, mely 1874. augusztus 18-tól Henszlmann vezetésével folytatódott tovább. 1867-től a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója. Számos tanulmányt, értekezést és cikket írt, szerkesztette az "Archaeologiai Értesítő" és az "Archaeologiai Közlemények" c. periodikákat. Kezdeményezte az egykori kassai Felsőmagyarországi Rákóczi-Múzeum létrehozását, aminek utódja ma Kelet-Szlovákia legnagyobb és legfontosabb múzeuma. "Henszlmann Imre építész úr könyve Magyarország csúcs-íves stylü műemlékeiről azon régi építészeti munkákból való, ahol Szent István országának kiemelkedő építészeti örökségét egy hazáját szerető, nagy tudású szakember mutatta be." - írta a kötetről Dr. Sallay Ernő."