| Auktionhaus |
Laskai Osvát Antiquariat |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| Datum der Ausstattung |
keine Daten |
| Erreichbarkeit der Auktion |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
236. Artikel
HELLER FARKAS: A közgazdasági elmélet története
Bp. 1943. Gergely R. IV, 602 [1] p.
Heller Farkas, teljes nevén Heller Farkas Henrik (Bp., 1877 - Bp., 1955) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja. Édesapja, Heller Ágost (1843-1902) magyar fizikus, tudománytörténész, az MTA tagja, öccse, dr. Heller Erik (1880-1958) jogász, egyetemi tanár. Pályáját a budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál kezdte, majd 1902-ben a földművelődésügyi minisztériumba került. 1907-ben a budapesti Műegyetemen a kereskedelem és iparpolitika magántanára, majd 1914-ben ugyanitt a közgazdaságtan és pénzügy r.k. tanára lett. Tudományos munkái sorozatosan jelentek meg, "Közgazdaság" című munkáját az MTA Sztrókay-díjjal jutalmazta, sőt munkája Lipcsében német nyelven is megjelent. Az első világháború után felajánlották Neki a pénzügyminiszteri tárcát Ő azonban nem vállalta, inkább megmaradt az egyetemi katedránál és Ő lett a "száraz tudományok" egyik legélvezetesebb előadója az akkori egyetemi világban. 1917 és 1948 között a Közgazdasági Szemle szerkesztője. A Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Magyar Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Közgazdasági Lexikon (Bp., 1937.) szerkesztője. Horthy Miklós kormányzó 65-dik születésnapja alkalmából a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesítette. Magas kormánykitüntetései miatt, a szocialista érában érdemeit háttérbe szorítva, hátrányos elbírálásban részesült. 1949-ben többekkel együtt őt is megfosztották az akadémiai tagságtól. 1989-ben rehabilitálták, s visszanyerte akadémiai tagságát. Széles körű elméleti-közigazgatási és elmélettörténeti munkásságot fejtett ki. Az osztrák iskola híve és követője volt. Később az áralakulás és jövedelemelosztás egyensúlyi elmélete felé hajlott. Behatóan foglalkozott a konjunktúrakutatással, e területen elméletileg a cambridge-i iskolához közeledett. A piaci folyamatok elemzésében Marshall tanaiból indult ki és mind több figyelmet fordított a kvantitatív vizsgálatokra és azok eredményeire. Későbbi munkáiban nagy hatással voltak rá Keynes nézetei és gazdaságpolitikai megállapításai. Élete utolsó évtizedeiben nagyszabású pénzelméleti és külkereskedelem-elméleti kutatásokat végzett. Sokat foglalkozott a gazdaságpolitika tudományos megalapozásának kérdéseivel.
Későbbi álbordás félbőr-kötésben, kiadói papírborító belekötve. 260 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
