Krisztina Antikvárium

35. könyv és papírrégiség árverés

Haynau e hirdetmény útján tudatta a nagyközönséggel, hogy alapítványt hoz létre a cs. kir. és honvédsereg háborúban megcsonkult, legénységi állományú tagjai számára. Az alapítványi tőke kamatainak feléből a cs. kir., másik feléből a honvéd rokkantakat fogják támogatni. Haynau adakozásra szólított fel minden egyént és hatóságot. Terve szerint, ha a cs. kir. hadsereg segélyezendő rokkantjai elfogynának, a nekik fenntartott helyekre is volt honvédeket lehet felvenni. Az alapítvány célja a háborús sebek begyógyítása volt. A minisztertanács december 15-én foglalkozott az alapítvány ügyével. Bár különösnek tartották Haynau azon szándékát, hogy a segélyezést a volt honvédekre is kiterjesszék, - az adományokat addig csak a cs. kir. katonák számára gyűjtötték - végül Gyulay Ferenc hadügyminiszter mégis azt javasolta, hogy ne szálljanak szembe Haynau szándékával. Az uralkodóhoz intézett december 21-i feliratában azt javasolta, hogy hagyja jóvá az alapítványt. A felirathoz mellékelte Haynau indoklását is, miszerint a megrokkant honvédek szintén őfelsége alattvalói, s jelenlegi nyomorúságuk, még ha maguk hibásak is benne, kétszeresen nagy, hiszen ellentétben őfelsége katonáival, sem a tartományi, sem a sebesült gondozó intézetek nem állnak rendelkezésükre. Úgy vélte, hogy a szíveket karddal nem lehet meghódítani, jótéteményekkel azonban igen, s ily módon bizalmat ébresztve, ez úton a béke áldásai élvezhetők. Szép gondolatok. Kár, hogy Haynaunak nem 1849 őszén jutottak eszébe. Az uralkodó 1850. január 3-án jóváhagyta az alapítvány létrehozását, s Haynau július 17-én - 11 nappal leváltása után - aláírta az alapító okiratot. (Hermann Róbert: Haynau táborszernagy - Múlt és jövő. 1999/2.) A hirdetmény több változatban készült. Ezt a háromnyelvű kiadást Erdélyben terjesztették. Egy oldalán nyomtatva. 44,5×56 cm. Körülvágatlan. Hajtás nyomával. Jó példány, ritka, becses darab.