2025. okt. 22., szerda
Katalógus bemutatás

Pastinszky Antikvárium
21. árverés - ex-libris

2005. 04. 09. szombat 14:00

 
341.
tétel

Haranghy Jenő - 8db különböző, P2

Ary Lajos, 1929, 85 x 65 mm, Csanak István, 1930 k., 40 x 60, Csanak Jenőné, 1930 k., 80 x 70, Dalmy Berta, 1930, 65 x 125 Ferenczy Ferenc, 1925 k., 80 x 100, Király István, 1930 k., 80 x 60 mm, Nagy Sándor, 1930, 80 x 60 mm,...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció
341. tétel
Haranghy Jenő - 8db különböző, P2
Ary Lajos, 1929, 85 x 65 mm, Csanak István, 1930 k., 40 x 60, Csanak Jenőné, 1930 k., 80 x 70, Dalmy Berta, 1930, 65 x 125 Ferenczy Ferenc, 1925 k., 80 x 100, Király István, 1930 k., 80 x 60 mm, Nagy Sándor, 1930, 80 x 60 mm, Sőreghy János, 1930 k., 70 x 75 mm, Haranghy Jenő (1894-1951) Személyében a magyar exlibris művészet egyik legtermékenyebb alkotóját tisztelhetjük. A kisgrafika e sajátos műfajával még 1911-ben, diákkorában kezdett el foglalkozni; ettől kezdve másfél évtizeden át szinte egyedül látta el a cívis város teljes exlibris-szükségletét. Az 1928-as debreceni exlibris kiállításon már több száz lappal szerepelt, a Debreceni Szemle pedig „különszámot” szentelt munkásságának. Exlibriseinek döntő többsége a gyűjtők körében nem túlságosan magas presztizzsel rendelkező klisé, vagyis nyomdai technikával sokszorosított grafikus lap, azonban gyakran és szívesen dolgozott nemes technikákkal is. Az áhítattal emlegetett, 1935-ös MEGE-albumban például 12 részkarccal szerepelt. Exlibriseinek pontos száma nem ismert, de több ezerről lehet szó.

A grafikusok saját maguk, családtagjaik illetve művészkollégáik számára készített, ún. „művész exlibriseknek” gazdag hagyománya van. Ez az „ipse fecit”, saját maga metszette, készítette kategória. Esetünkben természetesen nem csupán művész exlibrisekről van szó, hiszen ide soroltuk a lelkes amatőrök (hadd ne mondjuk: dilettánsok) által készített grafikák is, amelyek között, valljuk meg, jó néhány kevésbé művészi vagy éppen megmosolyogtatóan naiv megoldás is akad. A skála természetesen itt is rendkívül széles: a 13 éves Prescott gyerek első próbálkozásától a neves művész szignált, önarcképes, rézmetszetű exlibriséig (Gara Arnold) bezáróan a legkülönbözőbb technikákkal és kompozíciókkal találkozhatunk. Majdnem valamennyi grafikusunk foglalkozott – ha csak esetlegesen vagy akár időszakosan is – exlibrisszel. E sajátos műfaj művelői között olyan nevekkel találkozhatunk, mint Bíró Mihály, Gara Arnold, Haranghy Jenő, hogy csak néhányat említsünk, de a lista nagyon hosszú: Galambos Ferenc bibliográfiájában (Ex libris bibliográfia 1920-1970, Eger 1972) 78 művészt sorol fel – Aiglontól Vörös Béláig. A műfaj gazdagsága is indokolja, hogy számosan ’művészt’ gyűjtenek. A teljes exlibris-életmű, alkotásjegyzék összeállítása persze egyetlen művész esetében is nagy kihívást, feladatot jelent.