Virág Judit Galéria

(38) Őszi aukció

Olaj, vászon, 44x54 cm
Jelezve jobbra lent: Harry Hall Newmarket 1878 Jelezve középen lent: Kincsem

Harry Hall festménye a legendás magyar csodalovat, Kincsemet ábrázolja, a világhírű veretlen magyar telivért, aki pályafutása során összesen 54 versenyben győzedelmeskedett. Ez a mű nemcsak fontos festmény, hanem egyben kultikustárgy is, a Kincsem mítosz legfontosabb korabeli képzőművészeti relikviája. Kincsem nemcsak a magyarság ló szeretetének szimbóluma, hanem a megalkuvás nélkül kiharcolt sikernek és a legyőzhetetlenségnek is. sikereinek köszönhetően az Európa szerte csak „Hungarian Wonder”-nek nevezett magyar telivér méltán vált a lóversenyzés történetének legnagyobb legendájává.


A föld és a ló szerelmesei: a Blaskovichok

Magyarországon a lóversenyzés térhódítása a 19. század elején szinte kizárólag Angliából hozott telivérekkel indult, majd a század második felében elkezdődött a hazai tenyésztés is, amelynek kiemelkedő eredménye a gróf Blaskovich ernő általnevelt Kincsem. A Blaskovich család története a 17. századig nyúlik vissza, birtokaik megtalálhatóak voltak szerte az országban, ezek közül a tápiószentmártoni birtokon neveltek hátas és használati lovakat.
„A lóhoz értés, a lószeretet öröklött volt a Blaskovich családban. Mindegyik Blaskovich tenyésztett, lovagolt és hajtott; Blaskovich Pál 1847-ben István főherceget másfél óra alatt vitte bravúros hajtással egy olyan úton, amit addig még három óra alatt sem teljesített jó kocsis, jó lovakkal. Azóta is közmondás Magyarországon: ” Kincsem Blaskovich Ernő lova volt, tápiószentmártonon látta meg a napvilágot 1874-ben.
Kincsem legendás sikereiben oroszlánszerepe volt trénerének, Hesp Róbertnek is. Hesp Angliában született, ahol Job Marsdennél, a nagyhírű trénernél tanulta meg szakmájának fortélyait. Magyarországra költözése után először Andrássy Aladárnál csikváron idomította a vadászlovakat. néhány évvel később, 1875-ben saját idomítótelepet nyitott gödön, és ugyanebben az évben megérkezett hozzá Kincsem is. Hesp Róbert gondoskodásának köszönhető az is, hogy a csodakanca négy éves versenyzői pályafutása alatt soha nem betegedett meg, és mindvégig versenyképes állapotban maradt. A Magyarországon élő angol zsokéktól eltérőn Hesp kiválóan beszélte a magyar nyelvet is. Kincsem 1887. március 17-én múlt ki, trénere pedig csupán 39 nappal élte túl kancáját.


Kincsem

Kincsem hírnevéhez méltóan rendkívül szeszélyes természet volt. A korabeli újságokban több anekdota is keringett a magyar telivér hóbortjairól. Zabja és szénája mindig saját istállójából származott, másfajta táplálékot nem volt hajlandó elfogyasztani. Így vált ismertté az a történet is, amely szerint egyszer a baden-badeni versenypálya közelében elfogyott az otthonról hozott vize, így Kincsem három napon keresztül nem ivott másfajta vizet. Hosszas keresgélés után egy helyi kútból hoztak neki innivalót. A kút mellett hosszú éveken át egy tábla hirdette az odalátogatóknak, hogy az innen származó víz milyen fontos szerepet játszott Kincsem figyelemre méltó karrierjében.
A világhírű magyar telivér legkedvesebb társa egy fekete-fehér nőstény macska, csalogány volt, aki nélkül egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni. Legendák keringtek arról, hogy milyen kétségbeesetten kereste Kincsem egész istállószemélyzete a boulogne-i kikötőben elkóborolt macskát.


Harry Hall

A tradicionális angol úri sportokat - főként a lovagló és vadász jeleneteket ábrázoló festmények a 19. század közepétől váltak népszerűvé szerte európában. Harry Hall (c. 1814/16 – 1882), az angol sportfestők nemzedékének egyik legkeresettebb tagjavolt, vásznain gyakran örökítette meg korának ismert versenylovait, műveit pedig rendszeresen kiállította az Angol Királyi Akadémián is. Az 1840-es években költözött newmarket-be, amely évszázadok óta közkedvelt lóversenypályának számít a brit elit tagjainak körében. ekkortól váltak igazán népszerűvé és keresetté a lovakat ábrázoló portréi, kortársai nagyra értékelték újszerű és modern estésmódját.