Szőnyi Antikváriuma

32. könyvárverés

avagy a’ Chariclia ritka példájú, és olvasásra kedvet-adó historiának némelly régi versek rongyábúl, és azoknak sok fogyatkozásibúl újjabb, és jobb rendben vétele. A’ mellyet a’ verseket örömest olvasó némelly jó urai kívánságára, és kedvéért beteges állapottyában nem kis munkával vitt végben Gyöngyösi István.
Budán, 1763. Landerer Ferencz Leopold. 14 sztl. lev. 336 l.
Gyöngyösi István (1629–1704) utolsó munkája Czobor Mihály befejezetlenül maradt széphistóriájának (1600 k.) átdolgozása. Anélkül, hogy Czobor német forrását és Héliodórosz eredeti regényét ismerte volna, a IX–XII. részt saját leleményéből hozzátoldotta és a történetet így kikerekítette. Ezzel a nemzetközi Héliodórosz-irodalomban különleges magyar Chariclea-változatot hozott létre. Szüry 1674. Studio 27/113.
Hozzákötve:
GYÖNGYÖSI István: Mársal Tarsalkodó Muranyi Vénus. Avagy annak emlékezete Miképpen a’ Méltóságos Gróf Hadadi Veselenyi Ferencz Magyar-Ország palatinussa, akkor Füleki Fö-Kapitány, a’ Tekéntetes, és Nagyságos Gróf Rimai Szetsi Maria Aszszonnyal jövendő-béli házasságokról való titkos végezése által csudálatos-képpen meg-vötte aí híres Murányi Várat. Mellyet írt vólt ugyan ő Nagyságok Komornikja - - Magyar Versekben szerezvén, Mostan pedig újjabb megjobbitásdval [sic!] aí Verseknek ki-bocsáttatott és nyomtattatott. (4. kiad.)
Budán, 1767. Landerer. 56 sztl. lev.
A magyar barokk költészet legnagyobb alakjának talán legjelentősebb műve, melyben a murányi vár 1644-ben Wesselényi Ferenc által csellel történt elfoglalásának híres történetét beszéli el. Először 1664-ben látott napvilágot nyomtatásban.
Hozzákötve:
GYÖNGYÖSI István: Porábúl meg-éledett Phoenix, Avagy A’ Néhai Gyerö Monostori Kemeny Janos, Erdéli Fejedelemnek Lonyai Anna Aszszonnyal házasságnak, és a’ Török ellen viselt hadi dolgainak, és végre Hazája mellett Vitézül le-tett életének, Halála után élő emlékezete.
Sopronban, 1748. Siesz Joseph. 76 sztl. lev.
A szerző nagyszabású, történelmi tárgyú epikus alkotása, mely Erdély 1657 és 1662 közötti történetét, valamint Kemény János fejedelemségét tárgyalja. 1665 és 1670 között, a Wesselényi-féle összeesküvés éveiben írta, de kiadására csak jóval az összeesküvés bukása után, 1693-ban kerülhetett sor, ekkor is csak a németellenes részek elhagyásával.
Korabeli egészbőr-kötésben, jó példány, becses kolligátum. 160 mm.