Központi Antiquariat

168. Könyvárverés

Mársal társalkodó murányi Vénus...
Budán, 1767. Landerer Leopold Ferencz. [112]p.
A magyar barokk költészet legnagyobb alakjának talán legjelentősebb műve, melyben a murányi vár 1644-ben Wesselényi Ferenc által csellel történt elfoglalásának híres történetét beszéli el. Az először 1664-ben megjelent mű népszerűségét jelzi, hogy a következő évszázadokban számos kiadása látott napvilágot.
A címlapon Teleki Imre tintás posszesszori bejegyzése.
Szüry 1666.

Hozzákötve:
Porábúl meg-éledett Phoenix...
Budan, (1787). Katalin Landererne ny. [150]p.
A szerző nagyszabású, történelmi tárgyú epikus alkotása, mely Erdély 1657 és 1662 közötti történetét, valamint Kemény János fejedelemségét tárgyalja. 1665 és 1670 között, a Wesselényi-féle összeesküvés éveiben írta, de kiadására csak jóval annak bukása után, 1693-ban kerülhetett sor, ekkor is csak a németellenes részek elhagyásával.
Szüry: 1671/a.

Hozzákötve:
A’ tsalárd Cupidonak Kegyetlenségét meg-esmérő (...)
Budán, 1772. Landerer maradéki betőivel. [112]p.
A címlapon szép fametszetes címvignetta. Gyöngyösi István talán legvitatottabb munkája, ürügyes erotikája miatt sokáig csak kéziratban terjedt. Bár a közízlés akkoriban és még a következő században sem volt nagyon kényes az erotikum tekintetében, nyomtatásban első alkalommal csak 1734-ben jelent meg Sopronban, a szerző neve nélkül. Az OSzK-ban őrzött példányon olvasható dátum alapján azonban a munka befejezését 1695-re teszik. A közvélemény mindvégig Gyöngyösinek tulajdonította a népszerű költeményt, nevét első alkalommal Dugonics András tünteti fel 1796-ban sajtó alá rendezett kiadásában.
A hátsó szennylapon korabeli tintás posszesszori bejegyzés.
Szüry 1672.

Korabeli sérült félbőr-kötésben. A gerincén a bőr hiányos. A borítón, előzéklapokon feljegyzések, rajzok. Foltos, néhol szúrágás nyomai.