Régikönyvek.hu

XI. Online árverés

Széchenyi István, gróf: Néhány szó a' lóverseny körül.
Pesten, 1838. Heckenast. [4], 240 p.+Errata ( (a címlap után befűzve, mely szerint: „E’ munka a’ lefolyt 1837ik év közepe táján készült). Első kiadás. Az első hazai lóversenyt 1827-ben rendezték. A következő években a fejlődésnek indult magyar lósport számos lekicsinylő külföldi kritikát kapott. Ezekre, különös tekintettel a Marmont herceg Reise durch Ungarn, Siebenbürgen" című művében megfogalmazottakra válaszul született e munka.
Korabeli karton kötésben.

A lóversenyzést Széchenyi angol mintára hozta be Magyarországra. Az első hazai versenyen 1827. június 6-án 25 ezer néző előtt a Babieka nevű angol telivér - amelyet Széchenyi István nevelt – győzött. Tíz év múlva egy francia tábornagy, Marmont, raguzi herceg, diplomataként megfordulva hazánkban, angol ellenszenveitől eltelten, erősen kikelt a sport e neme ellen, melyet csak hasztalan ember- és állatkínzásnak s a vele járó fogadások miatt erkölcstelennek is tartott. Ezen kritikák, a fejlődésnek indult magyar lósport degradálása késztette Széchenyit könyvének megírására. „A bevezetőben a szerző megindokolja, hogy miért értekezik erről a kérdésről, azonban az indoklás itt egyben tényfeltárás is, hiszen szóvá teszi, hogy Magyarországon ló dolgában nagyszámú félreértés és tévedés létezik, a többség pedig tudatlan. […] A tőle megszokott módon, nem kezd vitatkozni, hanem tényeket állít a feltevésekkel szembe. Példákkal illusztrál, saját tapasztalatait írja le.”/Zilahy Zoltán. A lótenyésztés, a lóversenyzés ügye a gróf gondolkodásában összekapcsolódott az ország mentális megújulásával, anyagi fölemelkedésével. A civil társadalom önszervező ereje nélkül Széchenyi reménytelennek tartotta az ország kimozdulását a több évszázados dermedtségből."