2025. Oct. 21., Tuesday
Externe Online-Auktion

Régikönyvek.hu
XI. Online árverés

18-09-2018 16:00 - 29-09-2018 20:00

 
96.
tétel

Gróf Széchenyi István Néhány szó a' lóverseny körül (1838)

Gróf Széchenyi István Néhány szó a' lóverseny körül (1838)

Széchenyi István, gróf: Néhány szó a' lóverseny körül.Pesten, 1838. Heckenast. [4], 240 p.+Errata ( (a címlap után befűzve, mely szerint: „E’ munka a’ lefolyt 1837ik év közepe táján készült). Első kiadás. Az első hazai...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung
96. Artikel
Gróf Széchenyi István Néhány szó a' lóverseny körül (1838)
Széchenyi István, gróf: Néhány szó a' lóverseny körül.
Pesten, 1838. Heckenast. [4], 240 p.+Errata ( (a címlap után befűzve, mely szerint: „E’ munka a’ lefolyt 1837ik év közepe táján készült). Első kiadás. Az első hazai lóversenyt 1827-ben rendezték. A következő években a fejlődésnek indult magyar lósport számos lekicsinylő külföldi kritikát kapott. Ezekre, különös tekintettel a Marmont herceg Reise durch Ungarn, Siebenbürgen" című művében megfogalmazottakra válaszul született e munka.
Korabeli karton kötésben.

A lóversenyzést Széchenyi angol mintára hozta be Magyarországra. Az első hazai versenyen 1827. június 6-án 25 ezer néző előtt a Babieka nevű angol telivér - amelyet Széchenyi István nevelt – győzött. Tíz év múlva egy francia tábornagy, Marmont, raguzi herceg, diplomataként megfordulva hazánkban, angol ellenszenveitől eltelten, erősen kikelt a sport e neme ellen, melyet csak hasztalan ember- és állatkínzásnak s a vele járó fogadások miatt erkölcstelennek is tartott. Ezen kritikák, a fejlődésnek indult magyar lósport degradálása késztette Széchenyit könyvének megírására. „A bevezetőben a szerző megindokolja, hogy miért értekezik erről a kérdésről, azonban az indoklás itt egyben tényfeltárás is, hiszen szóvá teszi, hogy Magyarországon ló dolgában nagyszámú félreértés és tévedés létezik, a többség pedig tudatlan. […] A tőle megszokott módon, nem kezd vitatkozni, hanem tényeket állít a feltevésekkel szembe. Példákkal illusztrál, saját tapasztalatait írja le.”/Zilahy Zoltán. A lótenyésztés, a lóversenyzés ügye a gróf gondolkodásában összekapcsolódott az ország mentális megújulásával, anyagi fölemelkedésével. A civil társadalom önszervező ereje nélkül Széchenyi reménytelennek tartotta az ország kimozdulását a több évszázados dermedtségből."