2025. szept. 12., péntek
Katalógus bemutatás

Dekameron és Könyvmoly Antikvárium
18. Szegedi Könyvárverés

2016. 11. 05. szombat 10:00

 
152.
tétel

GERGELY Sándor: Tabu. Ex libris dr. Fischer Marcell

GERGELY Sándor: Tabu. Ex libris dr. Fischer Marcell

Linó, papír. Jobb felső sarkában jelzett. (Gergely 919). 128×85 mm. Hibátlan példány. A  szobrászművész ritka alkotása! [Gergely Sándor (1889–1932), aktivista magyar szobrász, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László és Juhász...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

152. tétel
GERGELY Sándor: Tabu. Ex libris dr. Fischer Marcell
Linó, papír. Jobb felső sarkában jelzett. (Gergely 919). 128×85 mm.
Hibátlan példány. A  szobrászművész ritka alkotása!

[Gergely Sándor (1889–1932), aktivista magyar szobrász, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László és Juhász Gyula barátja.
Részletek Apró Ferenc: Gergely Sándor, az aktivisták szobrásza című művelődéstörténeti tanulmányából:
„…A MA Szegeden.
A MA az első vidéki matinéját Szegeden tartotta 1918. december 29-én, vasárnap délelőtt. Sok minden szólt e város mellett. Itt élt Juhász Gyula, aki írásaiból kitűnőn rokonszenvezett a MA törekvéseivel. Itt alkotott Gergely Sándor, az aktivisták körének egyetlen vidéken élő tagja…
A Tűz – a matiné alkalmából – közölte Kassáknak A lobbi néma csönd c. régebbi (1910) versét, amely Juhász Gyulának írtam ajánlással jelent meg. A Korzó moziban tartott matinén Juhász Gyula mondott megnyitót: „a MA nem csupán egy lap, mint annyi más, ez a MA egyúttal fiatal és bátor erők összetevője, egy egészséges és egységes világszemlélet, sőt világalkotás novum orgánuma, egy tribunal,
ahonnan nem csupán szép szavakat mondanak, de ahonnan egy új művészet, egy új világ proklamációit és manifesztumait hirdeti… És ebben a romboló és alkotó lelki forradalomban a MÁ-nak éppen úgy bajtársa és elvtársa Bartók Béla, akinek zenéjében a komoly lélek ősi borzongásai és a modern idegek új remegései ölelkeznek a teremtés lázában, mint Gergely Sándor, akinek plasztikájában a primitív formalátás abszolút művészete egyesül a legvégső leegyszerűsítés legújabb eredményeivel, vagy Uitz Béla…” … [1919] novemberben volt Gergely és Moholy-Nagy közös kiállítása a szobrász műtermében. Moholy-Nagy a Tanácsköztársaság bukása után jött Szegedre… A fiatal művész nem tartozott a MA köréhez, kiállításain nem szerepelt, a folyóirat nem közölte műveinek fölvételeit. Kassák még nem ítélte a MÁ-val rokonszenvező pályakezdő művész munkáit kiállításra vagy közlésre alkalmasnak. Ennek ellenére Moholy-Nagy is aláírta az aktivista művészek Forradalmárok c. 1919. márciusi kiáltványát. … Juhász a Szegedi Naplóban három Gergely alkotás címét említi: „Három erős tehetség munkáit találjuk itten, mint a képzőművészetek legújabb irányainak kitűnő képviselőit, ez irányok túlzásai nélkül. Gergely nagy vonásokkal dolgozó, szintetikusnak nevezhető művészetének legkiválóbb alkotásai a Tabu, Önszobra, az Anya és gyermeke…”]