Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, 1930, Országos Testnevelési Tanács kiadás (Stephaneum Nyomda R. T., Bp.), 91 p., ill.
Első kiadás. Országos Testnevelési Tanács Könyvtára. No.: XLV.
Az Épéevívás. Írta: Dr. Gerentsér László.
Szövegközti, számos, fekete-fehér, feliratos rajzzal és fotóval gazdagon illusztrált, valamint szerzői előszóval kiegészített kötet. A könyvet a Stephaneum Nyomda R. T. nyomtatta Budapesten. A címlapon ajándékozási bélyegzés látható.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratozatlan kissé sérült könyvgerinccel, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Dr. Gerentsér László (Szeged, 1873. január 26. – Budapest, 1942. január 12.) magyar vívómester, atléta, testnevelő pedagógus, sportszakíró. A szegedi piaristák diákjaként kezdett vívni Izecseszkul Leó vezetése alatt, majd Ernesto de Biase olasz vívómestertől is vett tőr- és kardleckéket és ekkor ismerte meg az olasz vívóiskola alapjait. Biase Fiuméből került Budapestre és ő rendezte az első nyilvános vívóakadémiát a fővárosi Vigadó Nagytermében, amelyen részt vettek az olasz vívás legjelesebb képviselői ( Peccoraro, Sartori, Rossi) is. Fiatal joghallgatóként 1895 őszén a fővárosban folytatta tanulmányait, és belépett a Magyar Atlétikai Clubba. Majd Szegeden Angelo Torricelli olasz vívómester tanítványa lett, közben pedig intenzíven atletizált. Később a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem torna- és vívásoktatója lett, miközben bonctani, élettani és egészségtani előadásokat hallgatott. Budapestre költözve az 1912-es olimpiára történő felkészülés keretében kinevezik az atlétikai tréningek irányítójává, a stockholmi olimpiára is elkísérte az atléta-válogatottat. A Testnevelési Hivatal munkatársaként és fővárosi testnevelési igazgatóként az iskolai testnevelést megreformálta és új alapokra helyezte Magyarországon. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett államtudományi doktori oklevelet 1904-ben. Fiatal atlétaként a kontinens legjobb rövidtávfutói közé számított. A magyar olimpiai atléta-válogatott edzőjeként részt vett az 1908. és az 1912. évi nyári olimpiai játékokon. Korának egyik legnevesebb vívómestere és szakírója, az első magyar nyelvű atlétikai szakkönyv szerzője, a párbajtőrvívás egyik magyarországi úttörője és az első magyar párbajtőr tankönyv írója, a magyar kardvívás egyik megreformálója. Borsody László, Italo Santelli mellett a modern magyar kardvívás egyik megteremtője. Gerentsér univerzális vívómesternek számított, hiszen magas szakmai színvonalon oktatta az olimpiai vívás mindhárom fegyvernemét (kard, tőr, párbajtőr).