Alexandra Antiquariat

Bücher

1904. július 4.
Levelezőlap (1 beírt oldal, verzóján címzéssel) – 114x88 mm – tintaírás – aláírás: G. Bernard Shaw.

A sors iróniája, hogy a társadalmi célokat, a didaxist szolgáló irodalom hívének, a Nobel-díjas George Bernard Shawnak feltehetően nem a Pygmalion a fő műve, a nagyközönség e darab – pontosabban az abból készült broadway musical és a filmfeldolgozás – révén ismeri a nevét, mely műben a társadalmi mondanivaló háttérbe szorul (Ambrus Zoltán például az idejétmúlt romantikát kárhoztatja benne).
Bár első drámáját 1892-ben mutatta be a naturalista ‘szabad’ színház Londonban, de Shaw csak az 1910-es évekre vált sikeres, elismert és kitüntetett drámaíróvá (a díjak és kitüntetések többségét visszautasította). Magyarországon ugyanakkor már évekkel korábban műsorra tűzik a színházak, már 1904-ben játssza egy darabját a Király Színház, Cholnoky Viktor fordításában 1909-ben adja elő a Warrenné mesterségét a Magyar Színház. Darabjait azután a 20-as évektől sorra fordítja Hevesi Sándor. A magyarországi fogadtatást mindazonáltal – mint Pálffy Istvántól tudjuk – sem egységesnek, sem elfogadónak nem lehetett nevezni.

4th July 1905
1905. július 4.
Fogalmam sincs. Talán A. Kontsch, Neue Wilhelmstrasse I, Berlin, meg tudja mondani. Muzek úr, Jecna ul. 29., Prága II, készített fordításokat, de hogy cseh vagy magyar nyelvre (ha van különbség) nem emlékszem. Inkább kérdezze Kotsch-ot, ő az ügynököm Németországban és Ausztriában.
G. Bernard Shaw

A rövid levél szintén a fordítások körül forog, de nem tudjuk meg belőle, vajon milyen művek (nyilván: darabok) fordításáról van szó. Annyi azonban bizonyos, hogy a címzett Joseph Teleki (Fred D. Crawford egy 2000-ben Shaw fordításairól megjelent tanulmánya alapján) egy nemzetközi ügynökséget vezetett, és Shaw a levél megírását megelőző esztendőben több darabjának ügyeit erre az ügynökségre bízta.