Darabanth Auktionshaus

Fair Partner ✔
44. Nagyaukció

Gávai Gaal Jenő: Élmények és tanulságok. Magyarország újabbkori történetének forrásai. Bp., 1940, Magyar Történelmi Társulat. Kiadói papírkötés, gerinc kissé sérült, kissé kopottas állapotban.

Gávai Gaal Jenő (1846-1934) közgazdász, műegyetemi tanár, MTA tagja, politikus, a közgazdaság-tudományok tiszteletbeli doktora.

Gávai Gaal Jenő a magyar-román határmegállapítás.1922-ben a magyar-román határmegállapítás ügye miatt járt a Határmegállapító Központban, és felkutatott minden forrást, hogy a magyar érdekeket támogassa. Angol nyelven elkészítette az Arad megyére vonatkozó emlékiratát, melyeknek kinyomatott példányait bel- és külföldre is elküldte. Amikor arról értesült, hogy a románok Gesztet, Artándot, Biharkeresztest, sőt Arad megyében Eleket és vele Lőkösházát is meg akarják szerezni, akciót indított, hogy a nemzetközi bizottság francia, angol, olasz és japán tagjait meggyőzze a követelés jogtalanságáról. 1922. február 21-én Biharkeresztesre, és onnan Nagyváradra rendelte a nemzetközi döntőbizottság. Hófúvások miatt, családja kérésére lemondott az utazásról. Végül februári 27-én indult útnak és utazott le Aradra, ahová a nemzetközi bizottság egy nappal korábban különvonaton érkezett meg. Bár hivatalos határátlépési engedélyt nem kapott, és sem a román, sem a magyar határőrizeti szervek nem tudtak érkezéséről, végül részt tudott venni, a bizottság február 28-án megtartott ülésén.

A japáni őrnagyot kivéve, mindegyikkel saját nyelvén beszéltem. Az elnöknél nem mulasztottam el felemlíteni, hogy Millerand francia köztársasági elnökkel, sőt feleségével is ismerős vagyok, mert velők Svájcban és Budapesten, amott vagy ötször, találkoztam. Az angol delegátus megtudta, hogy tagja vagyok a Royal Economic Societynak és a new yorki Akademy of Political Science-nak. Az olasz és oláh ezredeseknél is találtam valamit, ami bebizonyította, hogy országaikban nem vagyok járatlan. A kihallgattatás a bizottság formaszerű ülésében történt, melynek megnyitása után az elnök nekem adta a szót. Egy órában állapították meg francia előadásom időtartamát. Az alatt senki sem szólt közbe. Utána sem intéztek hozzám kérdéseket. Az igaz, hogy az adott keretben, melyet a magyar biztos közölt velem, minden felmerülhető ellenvetésre előzetesen igyekeztem megfelelni" - írta emlékirataiban Gaal Jenő.

A románok az eleki járást, Eleket, a 22 ezer hold területű Lőkösházának több, mint felét, valamint a vasútállomást is követelték. Gaal Jenő emlékiratokat, adatgyűjteményeket és térképeket bocsátott a delegáció rendelkezésére, melyek a román fél adatait megcáfoltak. Végül 1922. augusztus 28-án Budapesten Magyarország javára dőlt el a kérdés. Közbenjárásának köszönhető, hogy Lőkösházát, Eleket, Gesztet, Ártándot és Biharkeresztest nem csatolták el Magyarországtól."